Naszut

Kataek kivalogattak a kepeiket a naszutjukrol (ohom, termeszetesen a Kazah-Uzbeg utrol van szo), es kozze is tettek. Itt ti is megtekinthetitek.

Lankadatlan kitartassal varom Anikoek beigert elmenybeszamolojat, illetve remelhetoleg Kataek is fognak egy-egy megjegyzest fuzni kepjeikhez. Elobb-utobb. :)

Tavaszi sziklamaszasok

Mar irtam egyszer (hoppa, ketszer...) az Ili folyorol es a mellette levo sziklarol, ahol 1000 eves sziklarajzok vannak (a legerdekesebb, amelyik Budhat abrazolja, hogy hova el nem jutott a tan...).

Szoval most nem irnam le megint az egesz sztorit, csak a keso oszi maszasokhoz kepesti kulonbsegeket. Es a legfobb kulonbseg a tarsasag. Keso oktoberben es kora novemberben ugyanis nagyon keves olyan elszallt ember volt, aki ugy gondolta, hetvegenkent maszni es satrazni kell menni, tehat joreszt Denisszel es Vadimmal mentunk. Sokszor mi voltunk az egyetlenek, akik kinn masztak. Az estek jokedvuen, de alapvetoen csendesen teltek, neha kijott estere par ember, de meg igy is.

Bezzeg most. A tel utan az egesz maszotarsadalom kinn nyuzsog, foleg, hogy a sztyeppen napkozben mar igen jo ido tud lenni. Annyi kotel log a falon, hogy megszamolni is keptelenseg, estenkent meg nagy buli van. Egy ideig probalkoztam az uj emberek nevet is megjegyezni, de aztan vegleg feladtam, mar azt is keverem, kit honnan kellene ismernem, nekik meg konnyu, mert csak egy oroszul mit sem tudo ember van az egesz tarsasagban, igy engem mindenki ismer. Ennek kifejezett elonyei is vannak, mindenki vegtelenul kedves velem, gyanakszom, a 'hatranyos helyzetem' miatt. Azert az orosztudasom nagyban fejlodik, az egyik igen kedves maszotarsam megjegyezte, 1 eves kislanya ugyanolyan szinten gagyaraszik mint en, azaz pa (papa), ma (mama), da (igen), ahhhhhhhhhhhhhhh! (ah, mit nem ertetek, mikor olyan egyertelmuen magyarazom????)

Na, de jojjenek a kepek.

Szoval napkozben sziklamaszasok, kifulladasig.
40+ meteres utak. :) A feher pottyok a tavalyi sziklamaszoverseny utvonalat jelolik.

Itt meg nem latszik a jo ido a ruhamzatomon, de csak azert, mert koran kezdtunk. :)Hat ez meg mi?Bamuldozas.Sokat javult a szolgaltatasi kor - peldaul mar van hivatalos WC is.Esti furdes. (Na jo, ez pont a kezmosasban merult ki - ugye ti sem gondoltatok komolyan, hogy 10 fokos vizben, marcius kozepen?)Ejszakai elet - tabortuzzel, vodkazassal, gitarral es orosz dalok eneklesevel. Meg ugy is elvezetes, ha az ember bojton van, es nem iszik. :)

Es ez a bejegyzes nem johetett volna letre, ha Szofi nem fenykepez lelkesen a hetvegen, mert en tul lusta voltam ahhoz, hogy elovegyem a gepem.

Sivatagi show

Hat az egesz ugy kezdodott, hogy lelkesen olvasom Szandra blogjat. (A bloglistaban Portugal kaland cimen talaljatok meg. Vegtelen lehengerlo stilusban ir a vilag legfontosabb dolgairol - komolyan ne hagyjatok ki!) Szoval lelkesen olvastam a blogot, es maximalisan elkezdtem irigykedni erdobeli felfedezo kalandjan, amikor is sivatagi turara hivtak. Abban a masodpercben mondtam igent.

Szoval tegnap egy napos tura kereteben beneztunk egy kicsit a szomszedos sivatag elejebe... Mondhatnam ideje volt mar, igy a 11. honapban meg csak hegyeket meg kanyonokat lattam, sivatagot alig, pedig hat Kazahsztan nagy resze sivatag... A tarsasag is kulonleges volt, egy emberellenes, de ennek ellenere hihetetlen jo fej turatarsammal, valamint a papajava (Andrej) valamint a papaja kedvesevel voltunk negyesben. Andrej az egvilagon mindennel foglalkozott mar, regen vadasz volt, aztan allatorvossa valt, majd kovekkel kezdett el foglalkozni es evekig a sivatagban elt, majd ekszeresz lett, valamikor autoszerelo is volt, kozben honapokat toltott indiaban egy kolostorban meditalassal, es biztosan kihagytam most egy csomo mindent... A vilag egyik legnyugodtabb embere, akivel valaha talalkoztam.

A sivatagi tura reggel 7-kor kezdodott, ami kisse fajdalmas volt az elotte levo ket napos maszas kovetkezmenyekent. De megerte. Eszaknak indultunk a fouton, ami keresztbeszeli Kazahsztant - hat mit mondjak, foutnak nem neveznem... De betonozottnak betonozott volt. 9 korul megalltunk egy gyonyoru folyonal reggelizni. Meg rettento hideg volt, rajtam is hat reteg, felhok - jol esett a meleg tea. Es valami hihetetlen nyugi...

Reggeli utan megtalaltuk a sivatagot is. Alapvetoen haromfajta sivatagban jartunk; ko-, kevert-, es homoksivatagban. Mind a haromnak megvannak a jellegzetes allatai es novenyei. Rengeteg tulipant lattunk - meg csak a szara volt meg, allitolag 2-3 het mulva az egesz sivatag tele lesz tulipannal...

Kosivatag

A kosivatagnal nagyon nagy szerencsenk volt, mert talaltunk egy viszonylag frissen asott csatornat, ami a vegtelenbol jott es a masik iranyban a vegtelenbe tartott. Ami miatt erdekes volt, hogy egy csomo kovet kiforgattak, es mi megcsodalhattuk oket - tele voltak allat es novenylenyomatokkal. Andrej mondta, ha szepen le vannak csiszolva, kepkent ki lehet oket tenni.

Aztan Andrej bemutatta a kosivatag fontosabb novenyeit es hasznalhatosagukat is latvanyosan ecsetelte.

Kevert sivatag

Ahogy beertunk a kevert sivatagba, rettentoen elfaradtunk es egy fel oras szunyokalas mellett dontottunk. Ekkor mar del volt, a nap magasan jart, le is kerult egy-ket pullover. Az ebed utan nekiindultunk megkeresni a homoksivatagot - nem is olyan egyszeru, mint hinnetek. Az uton neha-neha egy-egy lepusztult hazba botlottunk, ami tavolrol teljesen lakatlannak tunt, de az egyikhez amikor odaertunk, eppen 4 kutya marcangolt szet egy tehenet, veres pofaval vicsorogtak rank, mikozben egy 14 eves kislany a kuszobon gugolva olvasott. Azota azon gondolkodom, hogy nem csak szellemet lattam-e...

Homoksivatag

Aztan vegre sikerult megtalalni a homoksivatagot is. Ekkora mar 25 fok felett volt a homerseklet, es elgondolkoztam rajta, vajon mi lehet itt juliusban... A homoksivatagban nagy celunk volt am ott: gyikot kerestunk. Ez nagyon mokas dolog am: keresel egy gyiknyomot, ami valahogy igy nez ki:

es aztan elkezded kovetni.

Neha nem olyan egyszeru am, mert tobb nyom osszetalalkozik, meg az sem teljesen egyertelmu, melyik iranyba ment a gyik (vagyis nekem nem az...). Aztan amikor veget er a nyom, illetve latsz egy pici godorfelet, akkor mint az orult elkezdesz asni. A gyik ugyanis a nap es a ragadozok elol a homokba assa magat. Jelentem, nem volt konnyu, de megfogtunk egy gyikot. Na jo, Andrej fogta meg.

A gyik nagyon vicces allat - ha baj van, halottnak tetteti magat. Ezt annyira jol csinalja, hogyha felemeled az egyik labat, akkor az ugy marad. Halalra rohogtunk magunkat, hogy milyen kifacsart testhelyzetben birja magat a gyik befagyasztani, es percekig kepes ugy maradni, miutan leteszed a foldre. En mar elkezdtem izgulni, hogy ez a gyik tenyleg halott, amikor egyszer csak egy hirtelen mozdulattal nekiiramodott, futott egy kort, visszaert kb pont ugyanoda, ahonnan elindult, majd hihetetlen gyors szexi fenekrazassal beasta magat a homokba.

A gyikprogram utan szabadprogram kovetkezett, mindenki elmerult valami orult fontos dologban, mint homokrajzolas, vagy fotozas. A fototemakat az alabbiak voltak:

Mar lemenoben volt a nap, amikor elindultunk haza. A pulloverek is gyorsan elokerultek... Este 10 volt, mire megerkeztunk. Egy elmenyekkel teli nap utan.

Sziklamaszas

A nyari hegymaszoszezon vege es a teli hegymaszoszezon eleje kozotti rovid egy honapos szunetet arra hasznaltuk fel, hogy a hetvegeket a sziklakon toltsuk.

Ezt tobb esetben is az Almatytol 120 km-re, a styeppe kozepen levo kisebb sziklacsoportnal tettuk. Az ido itt is megbolondult, annyi csapadek esett az osszel es olyan meleg volt november elejen, hogy az egesz sztyeppe kizoldult, es a viragok elkezdtek nyilni. Ha igy haladunk, a kazakoknak lesz egy irtozatosan nagy alfoldjuk, es a magyarok lovagolhatnak vissza. Ennek a helynek kulon josaga, hogy eleg tavol van Almatytol, igy teljes hetveges program, esti hussutogetessel es italozgatassal,ejszakai terepezessel (ennek elofeltetele az iszogatas, mert a fiuk szinjozanul nem adjak kolcson a kocsijukat), tabortuzes gitarozassal es orosz hegymaszodalok eneklesevel, egyszoval mindennel, amit 16 es 18 eves korom kozott kihagytam.

A sziklamaszas eleg erdekes itt, a hegymaszo edzes resze, hiszen sokszor kell 4000 meteren 6-os utakat maszni, tehat nem a szepseg a lenyeg, hanem az, hogy minel jobban edzesben legyen az ember. Ennek megfeleloen ugyanazt az utat egymas utan ket etapban 3-4 alkalommal megmasszuk fel-le (!), majd utana johet a szorakozas, (meg nehezebb utakat maszni szep stilusban) marmint akinek marad ra ereje. A franc esne a fiukba, hogy nekik marad.

Az elmult idoszakban sokszor figyelhettem meg elso kezbol az itteni ferfiak hozzaallasat a noi nemhez. Attol peldaul a mai napig falra maszok, hogy nem engedik, hogy en szedjem ossze a kotelet maszas utan vagy en cipeljem azt, mert az ferfimunka. (Persze en akkor is megcsinalom, amit nekem el is neznek, mert en Europabol jottem...). Ugyanakkor a hegyekben nagyon tudom ertekelni, hogy mindezt nem nekem kell csinalnom... A tabortuzes hussutes is ferfimunka. Tulajdonkeppen igy jobban belegondolva mi a feneert is tiltakozom en az ellen, hogy nonek tekintenek??? A kedvenc peldam az, hogy egyik alkalommal, amikor otthonhagytam a derekaljamat (ami lassuk be a satrazas egyik alapveto eszkoze, foleg ha ejszaka minuszok vannak - de eskuszom, ezt is meg tudom magyarazani!), szoval nem az a -egyebkent teljesen termeszetes es ertheto - reakcio jott valaszul, hogy hulye tyuk vagy. Hanem az, hogy ah, mar annyi ejszakat toltottem 5000 meter felett sator es derekalj nelkul, tulajdonkeppen tiszta orom, hogy most legalabb sator van, hasznald az enyemet. Felhivnam a tisztelt kozonseg figyelmet, hogy meg veletlenul sem merult fel (vagy lett kimondva) az a gondolat, hogy akkor aludhatsz szorosan hozzam bujva a matracom felen. Van itt meg tisztelet, kerem.

Az ejszakai minuszok es a delutani gyonyoru ido kozott nagy a kulonbseg, ezert van az, hogy kora reggel mindig 3 retegben es sapkaban, valamint lefagyott kezekkel masztunk,

de delben mar felmeztelenul (marmint a fiuk).Es errol a helyrol meg hazafele menni is jo, mert egesz uton panoraban latod a hegyeket, ahova tudod, nemsokara megint mehetsz...

Allitolag februar vegetol ujra eleg jo az ido a maszashoz, es a teli havas es hideg csucshoditasok utan oromunnep ujra visszajonni a sziklakhoz. Mar alig varom.

3 lany a vegamacik foldjen

Szoval, azt mar emlitettem, hogy kijott meglatogatni Agi, es elmentunk egy 3 nap / 4 ejszakas utra. Mondanam, hogy az orszag masik felebe, de az igazsag szerint a masik felenek meg a kozeleben sem jartunk, 'csak' 750 km-erre ugrottunk el, egeszen az Uzbeg hatar kozelebe, az Akzu-Dzhabagly Nemzeti Parkba. Eljott velunk egy masik Agi is, aki egy honapja el kinn es ugyancsak hozzank hasonlo betegseg-tuneteket produkalt a tura elotti hetekben, igy megfelelo beszedtemaval felszerelkezve indultunk el.

Az elso meglepetes a vonatallomason ert: egyaltalan nem volt olyan lepukkant, mint gondoltam, hogy lesz. Ami kisebb megkonnyebulessel toltott el, mert 14 oras vonatut vart rank, ejszaka, igaz luxus 4 agyas alvofulkeben. Tulajdonkeppen 10 perc utan kiderult, hogy a ket Agi mintegy 18 evvel ezelott ugyanabban az evben utaztak a Baratsag-Beke vonaton Moszkvaba, es tulajdonkeppen innentol kezdve eletpalyajukban csak kisebb elteresek azonosithatoak be, igy beszedtema boven akadt.

(Uram Isten, hova kerultem)

(En boldog vagyok, mert a lanyok ket korty bornal nem voltak hajlandoak kozosen tobbet inni, egy az egesz uveg ram maradt)

(Es itt fogom tolteni az ejszakat!)

Aztan kora hajnalban megerkeztunk a vilag vege moge, szerencsere semmit nem lattunk mert meg sotet volt, meg nagyobb szerencsenkre tenyleg vartak minket az allomason. Egy oriasi hazba szallasoltak el, az ebedloben egy kisebb baltermet lehett volna berendezni, es en meg eletemben nem ettem annyit, mint az alatt a harom nap alatt, annyit foztek rank.

A turavezetonk egy nagyon kedves orosz hazaspar volt, a ferfi, aki 55 volt de legalabb 65-nek nezett ki, viszont a tempoja egy 35-osnek felelt meg. Foglalkozasat tekintve kutato, a hegyi tehenek taplalkozasi szokasaira szakosodott, ezzel a terulettel a szovjet era alatt bejarta Tadzskisztant, Kirgizisztant, Bulgariat es Oroszorszagot, es eppen Kazahsztanban volt amikor szetesett a Szovjetunio es nem volt aki tovabb finanszirozza a hegyi tehenek taplalkozasi szokasainak kutatasat, igy itt ragadt. A felesege meg vele.

Egy rovid piheno utan meg is kezdtuk elso napi turankat- igaz a csapat mar megfogyatkozott, Agi (a masik Agi) otthon maradt pihenni, mig mi tulajdonkeppen felrohantunk ezer metert.

Utkozben lattunk egy csomo allatot, meg mindenfele novenyeket, peldaul csipkebogyot, aminek Agi (az egyik) hirtelen nagyon megorult, de aztan megallapitotta, hogy az itteni csipkebogy sokkal szorosebb a hazainal, es igy nem jo. Ez persze nagy szerencseje az itteni medveknek, akik allitolag vegetarianusak, es CSAKIS bogyokat esznek. Meg macikakit is lattunk, (szerintem meg parolgott) es tenyleg ugy nezett ki mint egy felig kesz bogyodzsem.

Az elejen gyonyoru idonk volt, de sajnos mire a csucsra ertunk teljesen befelhosodott, es irto hideg is lett, igy a forro tea nagyon jol jott.


Persze voltak, akik mashogy melegettek...



Hazafele megalltunk egy gyonyoru vizesesnel; tenyleg lelegzetelallito latvany volt.

Masnapra szerencsere mindenki teljes egeszsegnek orvendett, amire szukseg is volt, mert lovasturara indultunk. Ezen a helyen kell megemlitenem, hogy az elmult 6 honapban hosszan tervezgettem, hogy egy 10-14 napos lovasturara megyek a Tien-Shan-ba jovo nyaron. Na, ez az a terv, amit ket ora lovaglas utan iszonyatosan surgosen es veglegesen elvetettem.

Miutan sikerult felkaszalodnunk a hazunk elott a lora (micsoda csalodas volt! a haz elott szallunk fel! semmit nem fogunk latni!), es mintegy masfel perc utan befordultunk az utcasarkon, az alabbi latvany terult elenk: (hogy ezt addig hogy a fenebe nem vettuk eszre???)

Es mi, teljes mertekben azzal az erzessel, hogy mi vagyunk a pusztak asszonyai, akik most mennek es meghoditjak azt (a pusztat), buszken ultunk lovainkon, akik persze teljes mertkeben figyelmen kivul hagytak osszes kedves es kevesbe kedves iranyitasi szandekunkat es mentek a sajat fejuk illetve az elozo lo hatsoja utan.

Es aztan annyira belejottunk, hogy egesz folyokon keltunk at.Persze nagy megkonnyebules volt ket ora lovaglas utan leszallni es egy kicsit gyalog folytatni az utat.A rengeteg madaron kivul szemelyesen megismerkedhettunk a Beherovka -bogyoval, aminek az ize teljesen olyan, mint a Beherovkae, ami mondjuk nem csoda, mert ebbol a bogyobol keszul. Itt kezdtuk el megiscsak irigyelni a vegetarianus macikat. Allitolag a helyiek ginbe teszik, ami egeszen erdekes otlet, egyszer kiprobalom, hogy osszekeverm a gint beherovkaval.A ket oras tura vegen gyonyoru kilatohelyre jutottunk, lattuk a hegyeket, a varost, (na jo, falut), es egyebkent meg pusztasagot, ameddig a szem ellat.Lefele mar siettunk, mert egesz ehesek voltunk - ez valami olyasmi erzes volt, amit a reggeli utan keptelensegnek tartottam, hogy valaha is fogok meg erezni. Az ebed mind a harom nap ugyanolyan volt - az asztalterito szerepet betolto kabat, rajta a harom fogasos ebed legalabb ket kulonbozo salataval, teaval es kaveval. A kiseroink pedig addig nem voltak hajlandoak enni, amig mi jol nem laktunk.

Mar csak ket ora lovaglas volt visszafele (3 napig fajt a fenekem es a belso combizmom, tulajdonkeppen nem is tudom, hogy voltam kepes ulni), majd vacsi elott meg kimentunk setalni. A mai napig nem ertem, hogy az elso 36 oraban hogy kerulhette el az a figyelmunket, hogy ha kinezunk az ajton, az ut tul oldalan ezt latjuk. Masfel orat teljes csondben koboroltunk egymas mellett, annyira lelegzetelallitoan gyonyoru es nyugis volt az egesz hely.

Utolso nap a helyi kanyonba mentunk el. Terepjaroval indultunk, es maga az ut is gyonyoru helyen ment keresztul - vegtelen puszta, es valahol a tavolban 4000-es, havas hegyek. Aztan elertunk a kozel 300 meter mely kanyonhoz,es mar csak annyi volt a dolgunk, hogy lemenjunk az aljara es megmossuk arcunkat a folyoban -allitolag ez azt jelenti, hogy visszajovunk. A folyo valoszinuleg idealis lenne vadvizi evezesre es minden bizonnyal ezt meg senki sem probalta ki...

Az ut lefele persze gyonyoru volt, es ha nem lettunk volna halalosan tuloltozve (az elozo napok kisse huvosebb idojarasabol azt a buta feltetelezest vontuk le, hogy kizart dolog, hogy 25 fok fele emelkedhet a homerseklet), akkor biztosan tobb fenykepet csinalunk. Igy csak 100 darabot sikerult.Lent nagyon jol esett a tea, persze csipkebogyoval (maci sehol).

Aztan mar csak vissza kellett masznunk, ami persze megerolteto volt, bar szerintem egyszeruen csak megprobaltuk a leheto legtovabb huzni az ottletunket, hatha lekessuk a vonatot es ottragadunk.

Aztan mar csak egy rovid 14 oras vonatut, es vissza is erkeztunk Almaty-ba.

Osszefoglalva: szerintem egyertelmuen ez az a hely, ahova el kell menni, ha valaki Kazahsztanba latogat. Ket kiemelt idoszak van: szeptember vege-oktober eleje, amikor gyonyoru szinesek a fak, valamint aprilis vege, amikor nyilnak vadon a tulipanok. AZOK a tulipanok, amiket a hollandok innen vittek el es terjesztettek el. Allitolag.

En biztos megyek valamelyik tavasszal - megmostam az arcom a folyoban. Jo alaposan.