2009. június 15., hétfő

Üzenetek a hegyről I.

Tolmács a blogban (vagyis Eszter, Nóra nővére)
Szóval megígértem Nórának, hogyha ír SMS-t, akkor felteszem a blogba, hogy más is olvashassa merre jár, és épp mi történik vele - így próbáltam pluszban ösztönözni, hogy néha adjon életjelet magáról.

És jött is SMS (elvileg nem is az első, de az előbbieket nem kaptuk meg :-)

Június 15.
Sziasztok! Lejöttünk a hegyről, utaztunk egy egész napot a világ egyik leggyönyörűbb táján. Holnap elérjük a Pamírt. Remélem nem lesz 3 méternél több hó :-) Pusz

2009. június 1., hétfő

Elmult es eljovendo honapok

Hat, tudom, tudom, lemaradtam egy kicsit az irassal, de annyi esemeny tortent, hogy nem maradt idom ra. Amikor meg idom volt, akkor netem nem.
Valahol marcius vegefele hagytam abba a tortentek irasat, azota, csak pontokba szedve (nem idorendben) az alabbi fontosabb dolgok tortentek:
1. Aldasnak, egyik legkedvesebb baratomnak megszuletett a kislanya. Nagyon edes, kikopott apja, es Aldas szuletesnapja utani nap erkezett. :)
2. Denis es Borja uj utvonalon megmasztak a Cho Oyut, ezzel Denis elsokent a CIS-bol feljutott mind a 14 8000-es csucs tetejere, a vilagon heteddikkent oxigen nelkul. A fiuk kozben haza is tertek, kisse lefagyott ujjakkal, lathatoan iszonyu faradtan, de nagyon buszken. Es persze mi is nagyon buszkek voltunk. A treningcsapat letszama rogton megketszerezodott az ujocok miatt. Nem csoda, az egesz ex-Szovjetunioban minden tevecsatorna es napilap ket napig Denisrol szolt. A felhajtas egeszen addig ment, hogy engem is meg akartak interjuvolni egy kazah csatorna heti sportmusoraban, mondvan, egy kulfoldi velemenye feldobna az adast. Ez eloszor viccesnek tunt (megis milyen nyelven???), aztan ugy hozta az elet, hogy nem tudtam elmenni a studioba. Szoval majdnem hires lettem en is. :)
3. Aniko Robinnal es Kata Lacival meglatogatott, es kozosen utaztunk egy kicsit. Az Almaty-i ket napos esos varosnezes utan 3 napra visszatertunk az Akzu_jagably nemzeti parkba, ahol meg osszel a ket Agival jartunk. Hatarozottan megerte, ismet megmostam az arcom jo alaposan az Akzu folyo vizebe, szoval tavasszal ki is jon velem? Utana egy jo hetre Uzbegisztanba latogattunk, eloszokent csak annyit, hogy gyonyoru. Aniko lelkesen megigerte, hogy ir az utunkrol blogbejegyzeseket, es tessek, az elsot Almatyrol mar fel is rakta. Izgatottan varom a tobbit is. :)
4. Uzbegisztan utan az egyik szokasos Ili folyoi sziklamaszos hetvegen 100 fokos vizzel sikerult leonteni a labam, ezzel egy rovid ket hetes kenyszerpihenot eroszakoltam ki magamnak. Igazabol nagyon jot tett nekem a dolog, mert rajottem, mennyien izgulnak ertem (es most nem magyarorszagra gondolok), a masodik heten mar nem birtam a latogatoseregtol pihenni. Minden baratom ajanlott valami tuti gyogymodot, aminek az lett a vege, hogy napi 3 olajjal es nyolc kremmel kenegettem a sebet, illetve ketfele furdot is kapott. Kesz csoda, hogy mindennek ellenere meggyogyult. Igy a negyedik het elejen mar csak egy egesz kis reszen varras, es fajni sem faj. Lelkesen dokumentaltam az esemenyeket, eloszor gondoltam, teszek fel egy-ket fenykepet, de aztan arra jutottam, hogy lehetnek 18 even aluli illetve horrorra nem vagyo olvasok is, igy inkabb megse...
5. Sikerult elintezni, hogy Augusztusra is legyen kazah vizumom. Ezt egesz jol csinaltam, mert en otthon fekudtem a labammal, mig a fel varos a vizumom utan szaladgalt. Roviden a problema az volt, hogy nem kaphatsz semmilyen uj vizumot, amig van ervenyes munkavallaloi vizumod. Nekem pedig van, julius vegeig. De en julius vegen augusztus elejen a kazah hegyekben szeretnek lenni, tehat most kellett szereznem megiscsak egy vizumot augusztusra is. Ez eloszor lehetetlen feladatnak tunt. Jelen pillanatban azonban ket ervenyes kazah munkavallaloi vizumom is van... Ne, ne kerdezzetek. Csak drukkoljatok, hogy a hataron a kovetkezo 3 honap folyaman ne vegyek majd eszre...
6. Kikoltoztem a lakasombol, egyenesen a szomszed hazba egy baratnomhoz, Elenahoz. Nagy buli volt, eloszor is a pakolas, mely soran rajottem, hogy annak a keves nalam levo cucnak a felet nem hasznalom, ami nalam van, ami nagyszeru, el lehet ajandekozni szivfajdalom nelkul. Aztan lement a boxmenet a hazinenimmel, abbol a szitubol, hogy kovetelte, fizessek neki 100ezer forintot, a vegen o fizetett egy picit. Ez a csoda kategoriaba tartozik. Persze kellett hozza Elena, meg az ugyved emlegetese, mert az elejen sehogy sem akarta megerteni, miert kellene neki szerzodes szerint visszafizetni a le nem lakott lakasber osszeget. Mondanom sem kell, elboroztuk a nem vart osszeget. Jokedvu estenk volt. :)

Na, valahol itt allunk most idoben. A kovetkezo 2 honapban megint nem sok bejegyzest varhattok tolem (annal inkabb Anikotol), mert ket nap mulva indulok a hegyekbe. Egy honapot Kirgizisztanban toltok, ket hetet az Ala Archa kanyonban (foleg jeg es sziklamaszas 4000 felett), masik ket hetet meg a Pamirban, a Lenin csucs kornyeken (foleg aklimatizacio, azaz a rendelkezesre allo rovid ido alatt annyira magasra jutni, amennyire lehet.). Ez lesz a felkeszules a kovetkezo egy honapra, amikor is szeretnem megmaszni a Khan Tengrit (eszaki oldal). Helikopter lefoglalva, Julius 12.-en repulok az alaptaborba, es valamikor augusztus elejen jovok vissza.
Ha mindezen tul vagyok, igerem irok a blogba. :) Ti meg addig lelkesen drukkoljatok, mert a mamam nagyon izgul ertem...