2009. június 1., hétfő
Elmult es eljovendo honapok
Valahol marcius vegefele hagytam abba a tortentek irasat, azota, csak pontokba szedve (nem idorendben) az alabbi fontosabb dolgok tortentek:
1. Aldasnak, egyik legkedvesebb baratomnak megszuletett a kislanya. Nagyon edes, kikopott apja, es Aldas szuletesnapja utani nap erkezett. :)
2. Denis es Borja uj utvonalon megmasztak a Cho Oyut, ezzel Denis elsokent a CIS-bol feljutott mind a 14 8000-es csucs tetejere, a vilagon heteddikkent oxigen nelkul. A fiuk kozben haza is tertek, kisse lefagyott ujjakkal, lathatoan iszonyu faradtan, de nagyon buszken. Es persze mi is nagyon buszkek voltunk. A treningcsapat letszama rogton megketszerezodott az ujocok miatt. Nem csoda, az egesz ex-Szovjetunioban minden tevecsatorna es napilap ket napig Denisrol szolt. A felhajtas egeszen addig ment, hogy engem is meg akartak interjuvolni egy kazah csatorna heti sportmusoraban, mondvan, egy kulfoldi velemenye feldobna az adast. Ez eloszor viccesnek tunt (megis milyen nyelven???), aztan ugy hozta az elet, hogy nem tudtam elmenni a studioba. Szoval majdnem hires lettem en is. :)
3. Aniko Robinnal es Kata Lacival meglatogatott, es kozosen utaztunk egy kicsit. Az Almaty-i ket napos esos varosnezes utan 3 napra visszatertunk az Akzu_jagably nemzeti parkba, ahol meg osszel a ket Agival jartunk. Hatarozottan megerte, ismet megmostam az arcom jo alaposan az Akzu folyo vizebe, szoval tavasszal ki is jon velem? Utana egy jo hetre Uzbegisztanba latogattunk, eloszokent csak annyit, hogy gyonyoru. Aniko lelkesen megigerte, hogy ir az utunkrol blogbejegyzeseket, es tessek, az elsot Almatyrol mar fel is rakta. Izgatottan varom a tobbit is. :)
4. Uzbegisztan utan az egyik szokasos Ili folyoi sziklamaszos hetvegen 100 fokos vizzel sikerult leonteni a labam, ezzel egy rovid ket hetes kenyszerpihenot eroszakoltam ki magamnak. Igazabol nagyon jot tett nekem a dolog, mert rajottem, mennyien izgulnak ertem (es most nem magyarorszagra gondolok), a masodik heten mar nem birtam a latogatoseregtol pihenni. Minden baratom ajanlott valami tuti gyogymodot, aminek az lett a vege, hogy napi 3 olajjal es nyolc kremmel kenegettem a sebet, illetve ketfele furdot is kapott. Kesz csoda, hogy mindennek ellenere meggyogyult. Igy a negyedik het elejen mar csak egy egesz kis reszen varras, es fajni sem faj. Lelkesen dokumentaltam az esemenyeket, eloszor gondoltam, teszek fel egy-ket fenykepet, de aztan arra jutottam, hogy lehetnek 18 even aluli illetve horrorra nem vagyo olvasok is, igy inkabb megse...
5. Sikerult elintezni, hogy Augusztusra is legyen kazah vizumom. Ezt egesz jol csinaltam, mert en otthon fekudtem a labammal, mig a fel varos a vizumom utan szaladgalt. Roviden a problema az volt, hogy nem kaphatsz semmilyen uj vizumot, amig van ervenyes munkavallaloi vizumod. Nekem pedig van, julius vegeig. De en julius vegen augusztus elejen a kazah hegyekben szeretnek lenni, tehat most kellett szereznem megiscsak egy vizumot augusztusra is. Ez eloszor lehetetlen feladatnak tunt. Jelen pillanatban azonban ket ervenyes kazah munkavallaloi vizumom is van... Ne, ne kerdezzetek. Csak drukkoljatok, hogy a hataron a kovetkezo 3 honap folyaman ne vegyek majd eszre...
6. Kikoltoztem a lakasombol, egyenesen a szomszed hazba egy baratnomhoz, Elenahoz. Nagy buli volt, eloszor is a pakolas, mely soran rajottem, hogy annak a keves nalam levo cucnak a felet nem hasznalom, ami nalam van, ami nagyszeru, el lehet ajandekozni szivfajdalom nelkul. Aztan lement a boxmenet a hazinenimmel, abbol a szitubol, hogy kovetelte, fizessek neki 100ezer forintot, a vegen o fizetett egy picit. Ez a csoda kategoriaba tartozik. Persze kellett hozza Elena, meg az ugyved emlegetese, mert az elejen sehogy sem akarta megerteni, miert kellene neki szerzodes szerint visszafizetni a le nem lakott lakasber osszeget. Mondanom sem kell, elboroztuk a nem vart osszeget. Jokedvu estenk volt. :)
Na, valahol itt allunk most idoben. A kovetkezo 2 honapban megint nem sok bejegyzest varhattok tolem (annal inkabb Anikotol), mert ket nap mulva indulok a hegyekbe. Egy honapot Kirgizisztanban toltok, ket hetet az Ala Archa kanyonban (foleg jeg es sziklamaszas 4000 felett), masik ket hetet meg a Pamirban, a Lenin csucs kornyeken (foleg aklimatizacio, azaz a rendelkezesre allo rovid ido alatt annyira magasra jutni, amennyire lehet.). Ez lesz a felkeszules a kovetkezo egy honapra, amikor is szeretnem megmaszni a Khan Tengrit (eszaki oldal). Helikopter lefoglalva, Julius 12.-en repulok az alaptaborba, es valamikor augusztus elejen jovok vissza.
Ha mindezen tul vagyok, igerem irok a blogba. :) Ti meg addig lelkesen drukkoljatok, mert a mamam nagyon izgul ertem...
2009. április 2., csütörtök
Tizenegyedik - az elso tavaszi honap
Ugy tunik, a hegyeket vegleg elfelejtettuk, a nagy lavinaveszely miatt maximum a toveig megyunk, helyette sziklamaszas, sziklamaszas, sziklamaszas. No, nem mintha panaszkodnek...
Megvolt a Nok napja, a fiuk nagyon kitettek magukert. Krumplihamozastol kezdve hullahoppkarikazason at az eneklesig minden noi mivoltunkat teszteltek, majd leitattak minket. Mindezt a munkaheleyn delutan 2 es 6 kozott. :)
Iden pont negyszer unnepeltem az ujevet, mivel itt az osszes lehetseges naptar es szokas szerint unneplik azt (mondtam, hogy szeretnek unnepelni...). Ez utolso alkalom a napejegyenloseg napja, marcius 21. Bar a helyiek fel voltak haborodva, hogy mivel szombatrol vasarnapra esett az unnep, csak a hetfot adtak ki, a keddet es szerdat nem (sokaig ugy volt). Igy csak ket hosszu hetvege volt ebben a honapban...
Aztan egy kicsit beteg is voltam, meg a ho elejen. Az is nagyon erdekes volt, uj embereket hozott az eletembe. Az egyikuk egy koreai-orosz szarmazasu csontkovacs-gyogyito, aki elete nagy reszeben pakisztanban es uzbegisztanban elt, az elmult par evben telepedett le itt, vagy hat nyelven tud, de ezek egyike sem tartalmazza sem az angolt sem a magyart, igy elegge erdekes parbeszedeket folytattunk. Viszont orosz nyelvtudasom nagyban fejlodott a belso testreszek szavaival (maj, vese, sziv). Legalabbis azt hiszem, arrol beszeltunk. :) Szoval allitolag mar a halalomon voltam, de most ugy nez ki, a kovetkezo 2000 evet meg tulelem. :)
Aztan megkezdodott a versenyszezon is, ez egesz majus vegeig fog tartani. A versenyek nagyon valtozatosak; valamelyik tiszta sziklamaszas (idore), vannak osszetett versenyek, mint futas es szikalmaszas, vagy zsumarozas es sziklamaszas, es majusban lesz egy biciklizis-futas-sziklamaszas-evezes is. Igy hetkozben kemeny edzesek vannak, hetvegen meg nagy buli a versenyeken. Eleinte rettentoen tiltakoztam barmilyen verseny ellen, probaltam bevetni a magyarok nem vehetnek rajta reszt; lennek en a tancolo pom-pom lany; hulye vagy, fel sem birok maszni ezen a sziklafalon-t, es ehhez hasonlokat. De az edzoimet nem hatotta melyen meg...
Egyebkent nagy bulik a versenyek, rengeteg ember, a kulonbozo maszoklubokbol (itt mindenki valamilyen klub tagja), a nagy oregek a zsuritagok, es ugy altalaban nagyon jo a hangulat. A legelso versenyen rettentoen izgultam a sziklamaszason, mire a vezetonk kedvesen odajott es megnyugtatott, hogy nyugi Nora, itt a szikla, meg te, semmi es senki mas. Csak ti ketten. (Mindezt oroszul). Szoval en teljesen megnyugodtam, hogy nagyszeru, csak en es a szikla, es a vilagon sincs mas, amikor eldordult a startpisztoly, mire a klubom (20 ember), egyszerre kezdett el orditani, hogy hajra Nora, gyerunk, dolgozz, gyorsan! Meg szerencse, hogy itt senki nem erti a magyar beszedet, mert akkor ott felfele egy cifra beszedet levagtam a csak en meg a sziklarol. :) Persze a kaja ilyenkor sem maradhat el, azt a kavarodast, amikor kb 100 ember kinalgat mindent egymasnak...
Ennek megfeloen a treningek is atalakultak, a versenyekre edzunk. Tehat meg tobb futas, es utana falmaszas. Az azert most gyanus volt, hogy miert kellett azt gyakorolni, hogy felmaszol a fal kozepen, majd leereszkedsz 3 meterre a fold fele, ott elkapaszkodsz a maszofal egyik vegere, majd egy tarzanuvoltessel atlendulsz a masik vegebe, ott elkapod az egyik kapaszkodot, es onnan maszol tovabb. Allitolag lesz valami ilyesmi verseny is, meg nem latom, hogy a tarzanuvoltes, vagy a 20 meteres ugras a lenyeg.
Es ma megtalaltam az orszag legjobb fodrasznojet, vegre olyan hajam van, ami rovid, asszimetrikus es jol all. A francba, hogy mindjart megyek el...
Na, megyek lefekudni, mert az idei vilagbajnok hatodik biatlonos baratnom (Elena) a szomszed hazba koltozott, es holnap hajnalban megyunk futni. Azert meg az a kep nincs meg a fejemben, hogy hogy fogom utolerni. Szerencsere lonom nem kell. :)
2009. március 1., vasárnap
Tizedik
- Fodrasznal voltam
Nem viccelek. Eletem fodraszelmenye. Mert hat tagadhatatlan, hogy otthon sokkal jobb fodraszok vannak. De. Meg eletemben olyan fodrasznal nem jartam, ahol bevezettek a VIP terembe (itt keso szedulni kezdtem, vajon mennyibe is fog kerulni…), aminek az ajtajara nagy betukkel ki volt irva az, hogy VIP. A szoba nagysaga a nagyszobameval vetekedett, es csak ram vart. Majd megjelent a fodrasz, egy tagadhatatlanul meleg hapsi, aki az elso masodpercben elbuvolt. Miutan 10 percben megvitattuk, hogy megis milyen frizurat szeretnek (egyetlen kitetelem a hajmosason kivul semmi mast ne kelljen vele csinalni) kovetkezett az erzeki hajmosas – feher borfotelben. Majd a ropke masfel oras hajvagas, aminek kovetkezteben most ugy nezek ki mint a Beatles fenykoraban. De nem ez a lenyeg. Hanem a fodrasz arca. Minden egyes masodpercben olyan koncentralassal es elvezettel formalta a hajam (a nyiras itt nem lenne eleg kifejezo szo), hogy attol teljesen a mennyorszagban ereztem magam. Mielott elmentem, megkoszonte, hogy nyirhatta a hajam, mondvan, itt minden nonek unalmas, hosszu haja van, es vegre valami mas. Harom napig jo kedvem volt. Ehhez kepest nem is volt annyira draga.
- Szinhazban voltam.
Tragikomedian. Termeszetesen orosz nyelvu volt az eloadas. Nem, ki kell abranditsalak titeket, meg mindig nem tanultam meg oroszul. Sot. De mar hianyzott a kultura, meg amikor izlandon voltam szinhazban azt is elveztem (igaz, az musical volt). Osszessegeben nagyon tetszett a darab. Termeszetesen egy kukott nem ertettem abbol, hogy mit mondanak. Es megis ertettem, hogy mi tortenik.
A darab kozben azon gondolkodtam, hogy pont ugyanezt csinalom az elmult 10 honapban. Emberek karattyolnak korulottem, en meg nezem oket, az arcukat, a mozdulataikat, es az esetek tobbsegeben pontosan tudom, mi tortenik. Neha pontosabban, mint akikkel beszelnek. J Persze nem a reszleteket. Hanem a lenyeget. Ami kifejezetten hasznos, marmint ha az ember a lenyegre tud koncantralni. Igy mindig azt, es csak azt tudom, amit igazabol tudni akarok – a tobbi reszletbe nem megyek bele. Es ettol nagyon nyugodta valt az eletem.
- Hos hazavedo ferfiak napjat unnepeltem
A kazahok mindig talalnak valamit, amit unnepelni lehet. Az senkit nem erdekel, hogy 2000 eves hagyomanyrol, a szovjet idokben bevezetett es mar eltorolt kotelezo unneplesrol, vagy a szovjet idok utan bevezetett kotelezo unnepsegrol van szo. Mindegyiket lelkesen megtartjak. Mert a lenyeg, hogy unnepelni lehet. Ebben a honapban ket ilyen esemeny is volt, telbucsuztatas (reszletesebben kesobb) valamint a hos hazavedo ferfiak napja. Ez utobbi a szovjet idok kituntetett unnepe volt, es a nok azota is lelkesen keszulnek ra. Persze megvan ennek az oka – az egyik kedves ferfikollegam reggeli kozben kifejtette, hogy mar az iskolaban is az jarta, hogy amennyire unnepeltek a nok oket ezen a napon, ok annyira unnepeltek vissza a noket Nok napjan. Es mivel osszesen ket hettel van Nok napja kesobb, igy az emlek meg kellokeppen friss… Szoval nagy partit csaptunk a ferfiaknak az irodaban, iszonyatos mennyisegu kajaval es innivaloval, es kisebb szinhazzal. Negyen lanyok beoltoztunk doktornonek,
- Es meg mindig folyik a viz a csapbol, ha megnyitom!
Tudom, tudom. Ez nektek termeszetes. Hja kerem. A szerencsesek. Mert nektek nem olyan kalandos az eletetek es nem aldott meg a josors egy olyan hazinenivel, aki szegeny ugy gondolta, hitelre vesz negy lakast, kiadja, es meggazdagszik belole. Csak nem szamolt a vilaggazdasagi valsaggal. O sem. Meg valoszinuleg soha nem is volt egy gazdasagi zseni. Meg talan rendes ember sem. Es ennek az egesznek az osszetett hatasakent most mindenkinek tartozik – a banknak, a csokkeno ingatlanertekek miatt szerintem kb masfelszer annyival, mint amennyit most ernek a(z egyebkent jelenleg eladhatatlan) lakasai; nekem, meg mindg harom havi lakberrel, aminek kovetkezteben nem tudok kikoltozni; es legnagyobb meglepetesemre az osszes kozuleti szolgaltatonak (viz, gaz, villany), akik kituztek az ajotmra egy darab fecnit ket pecsettel, hogyha egy hettel ezelottig nem fizetek be egy ajulasig nagy osszeget (kb. masfel eves rezsikoltseg), akkor azonnal kikapcsoljak az osszes szolgaltatast. Ez csak azert utott igazan mellkason, merthogy en minden honapban fizettem a rezsikoltsegeket a hazineninek, aki mindezt egy vallranditassal intezte el: hja, neki eppen szuksege volt arra a penzre. Igy minden reggel felkeles utan, meg este, edzes utan hazaterve, kisebb oromunnepet jarok, hogy hu, eg a lampa, folyik a viz, es meleg van a lakasban. Ennyi orom egyszerre ritkan eri az embert, nekem meg ketszer is kijut belole egy nap. Megiscsak jobban kellene ertekelnem a hazinenimet.
Na, hat ezek tortentek velem 2009 februarjaban, a szokasos munka-edzes-olvasas– nem a mamam tenyleg nem orulne egy kazah ferjnek, kedves taxisofor ur - uramisten pentek, be kell vasarolni a hetvegi turazasra - on kivul. Ez utobbirol egy kulon bejegyzesben…
2009. február 12., csütörtök
Haromnegyedes
Igazabol nem sok ujdonsagrol tudok beszamolni, az utobbi egy honap a munka jegyeben telt.
Mivel Kirgizisztanban a szombatok is munkanapok voltak es este 10 elott altalaban nem sikerult vegezni a munkaval, vasarnap csak es kizarolag arra maradt erom, hogy fekudjek az agyban. Na jo, kimentem setalni a helyi hegyekbe, (Bishkek mellett is nem messzire vannak a hegyek, a leghiresebb az Ala-Archa region, ami egy gyonyoru volgy 3000-4000-es csucsokkal a ket oldalan,) de az tenyleg csak seta volt. Es meg fenykepezot sem vittem.
Almatyban visszaterve visszaalt minden a normalis kerekvagasba - munka - edzes - olvasas, hetvegen hegymaszas, amirol ugyancsak nincsenek kepek, mert a franc se veszi elo minusz 20 fokban, 3700 meteren egy 6-os ut megmaszasa kozben. Higyjetek el nekem, gyonyoru.
Ami viszont ujdonsag, hogy - nem ertem miert - de januartol mindenki megtanulta a nevem. A biztonsagi or reggel ugy koszon, hogy: Jo reggelt, Nora; a bufeben a bufes lanyok megkerdezik, hogy: Nora, hogy erzed ma magad?. Amiert en persze nagyon halas vagyok, csak nem ertem, megiscsak legalabb 400-an dolgozunk itt...
A masik furcsasag, hogy eletemben nem kaptam ennyi hazassagi ajanlatot, mint az elmult egy honapban. Az osszes taxisoffor el akar venni felesegul. Tehat barhova megyek, az valahogy ugy nez ki, hogy beulok a taxiba, es elkezdodik a beszelgetes:
- Amerikai?
- Nem. Magyar vagyok.
- Ah! Magyar! Akkor mi rokonok vagyunk! / Az apam ott szolgalt. / A nagyapam elt ott egy ideig. / A batyam felesegenek a nagynenje ott tanult.
- Oh, nagyszeru! Es szerette?
- Persze. Es mit csinalsz itt?
- Dolgozom.
- Mit?
- Tanacsado vagyok. Egy nemzetkozi audit cegnel.
- Aha. (Lathatolag fogalma sincs, mindez mit jelent.)
- Es miota vagy itt?
- 9 honapja.
- Es van ferjed?
- Nincs
- Nincs? Miert?
- Jo kerdes.
- Es hany eves vagy?
- Inkabb nem mondanam meg.
- De miert? Mondd meg!
- 27
- Hm. Nekem sincs felesegem. Mi nagyon jo par lennenk egyutt. Elveszlek felesegul.
- Hat, a mamam nem biztos, hogy orulne neki.
- Oh, a mamat megoldjuk!
- (Itt mindig megunom a temat, szoval...) Nincs ferjem, de van baratom.
- Aha. (Hallgatas. Lassan hazaerkezunk.)
- Es kivel laksz?
- (Na, itt kezdem banni, hogy nem hazudtam be a ferjet mar a legelejen.) A baratommal.
- Ah. (Fizetek, majd kezcsok / telefonszam atnyujtasa es megigertetese, hogy felhivom.)
A kedvencem az a taxisofor volt, aki tok veletlenul Agit is anno kivitte a repterre, es bucsuzaskor kedvesen meg hozzatette, hogy de ha Agi kijonne, inkabb ot venne el.
Aztan tovabbi fontos esemeny, hogy Denis es Simone megmaszta a Makalut par nappal ezelott. A hegy elso teli megmaszasa, kifejezetten nagy sikernek szamit. (Bovebben: http://simonemoro.blogspot.com/ vagy http://www.mounteverest.net/news.php?id=18035)
Persze mi itthon ezt kellokeppen megunnepeltuk. :) Azert a technika hihetetlen: A csucstamadas utan az alaptaborbol a fiuk skype-on keresztul ecseteltek, milyuk (nem) fagyott le.
Igerem, legkozelebb mar fotokkal jelentkezem.
2009. január 6., kedd
Nyolcadik
No de kezdjuk inkabb az elejen: otthon voltam. Marmint Magyarorszagon otthon.
Elso benyomasaim:
1. Miert kell 30 percet varnom a borondomre?
2. Juhej! Agi es Kriszta kijott elem! Megis csak az az igazi otthon, ahol varjak az embert!
3. Auuuuu a derekam. (Na jo, ez nem Magyarorszag miatt volt, ugyhogy nem er, ujabb 3. pont)
3. Mi tortent itt az elmult 8 honapban, hogy minden szurke es fekete?
4. Hehe. Az emberek semmit sem valtoztak.
5. Hu. Dehogynem valtoztak. Mindenki buskomor. Jonep, mi van veletek???
6. Oh, a sarga falam! Gyonyoruseges! Es milyen gyonyoruen fel van diszitve a lakas! Marcipanos szaloncukor!
7. (Megerkezesem utani reggel, csendes maganyomban a lakasomban zokogva) Mit keresek en itt???
8. Jajaj, most eppen melyik programon is kellene lennem?
Na, es ez meg csak az elso 24 ora volt. :)
Sok vicces dolog is tortent. Peldaul nem jartak a vonatok (ez eddig nem vicces, kifejezetten felhaboritonak talalom, hogy Karacsony elott nem lehetett kozlekedni.) En meg nagyon haza akartam menni Miskolcra a szuleimhez, es mivel persze a napi 20 vonatjarat helyett 4, azaz negy darab busz kozlekedett, ugy gondoltam, stoppolni fogok. Ez azert is volt eleg termeszetes szamomra, mert ugye Almatiban mar szinte minden nap hasznalom a stoppolok-a-varoson-belul-es-valamennyit-fizetek-erte modszert, (mint itt mindenki mas). Legnagyobb meglepetesemre az osszes ember, akinek elmondtam a tervem, nemes egyszeruseggel lehulyezett. Ket kedves baratom pedig felajanlotta, hogy inkabb levisz kocsival. Persze en az elejen mindenkin nevettem, probalja nekem barki bemeselni, hogy miutan vegigutaztam del-kelet azsiat reszben egyedul, most eppen kozep-azsiaban elek, egyedul, hazamegyek europaba, es veszelyes stoppolni??? Aztan annyi ember mondta, hogy elhittem...
Miskolcon nagyon jo volt, isteni ajandekokat kaptam, peldaul egy Kuba utikonyvet (mert hat ki tudja, ugye), meg egy digitalis kepkeretet, (errol csak a tajekoztato fuzet elolvasasa utan ertettem meg, hogy mire is jo, hat igen, Kazahsztanban elmaradott lettem) ami nagy talalmany, mert most 5 percenkent mas fotot nezhetek. Imadom. Kimentunk megnezni a Karacsonyi vasart Miskolcon, es eppen egy gimnazium tanuloi musort adtak, nem koncert terembe valot, hanem pont olyat, amilyennek egy kisvarosi musornak lennie kellett, es en arra gondoltam, ha ugyanezt a vilag masik szegleten latnam, biztos irnek rola a blogomba mely meghatottsaggal, es akkor dobbentem ra, hogy miert is ne irjak rola a blogomba mely meghatottsaggal? Csak azert, mert Magyarorszagon van???
Aztan hogy nehogy nagy hianyerzetem legyen, negy kazah baratom is meglatogatott. Jo, harom kazah, egy litvan. Ami buli volt, es ahhoz kepest hogy 5 napig oten laktunk egy 46 nm-es, egy teru lakasban, meg verekedes sem tort ki.
Igy 5 napig minusz 10 fokban a varost mutogattam (ami legfokepp az utcakbol es a kocsmakbolt allt - ertsd minusz 10 fokban megfagytunk az utcakon es berohantunk a legkozelebbi helyisegbe, ahol forralt bort lehetett kapni). Igy nagyon vidam hangulatban telt el az ido. Szilveszterkor eletemben eloszor Budapesten voltam, Vorosmarthy ter, aztan elballagtunk az ejszakai virrasztasra a Bazilikaba (ugyancsak eletemben eloszor), ami gyonyoru volt, csak azt sajnaltam neha, hogy a szoveget is ertettem.
Egyik reggel meg a Szechenyi furdobe is eljutottunk, nagyon reggel, 8 orakkor, es azt hittem, mas nem lehet ennyire utodott, de 10 baratomat sikerult meg ravenni, hogy jojjenek velunk. Es en nagyon buszke vagyok arra, hogy utodott barataim vannak.
Es mire letelt a kozel 3 het, mar megint megszoktam, hogy otthon vagyok, imadtam, hogy jarhatok a kedvenc kavezomba, hogy ket orankent mas programra kell szaladnom, es hogy milyen gyonyoru Budapest. (A forralt borrol es a palinkarol akkor meg nem is beszeltem...)
Ezzel egyutt ugy erkeztem vissza, hogy vegre otthon. Pedig itt nincs is sarga falam.
Na, ennyit a multrol, holnap megyek Bishkekbe, egy iszlam banknak fogok tanacsot adni, ami viccesen kezdodik. Amikor a japanokkal dolgoztam egyutt, imadtam, hogy a mailek ugy kezdodnek, hogy Nora-san vagy Nora-sama (Kb. Kedves Nora vagy Melyen tisztelt Nora, attol fuggoen, hogy idosebb vagy fiatalabb irta a levelet). Most megkaptam az elso mailt, amelyben a megszolitas a 'Dear Brothers and Sisters' (Kedves novereim es batyjaim) volt. Noverem kedvesen figyelmeztett, hogy vigyek fejkendot...
Egyebkent is mar nagyon kivancsi vagyok ra, milyen lesz ott, virtualisan mar tobb hegymaszot ismerek ott mint itt. Ugyanis az osszes itteni hegymaszo ismerosom rettento lelkes lett, hogy megyek oda 3 hetre, es bemutatott a legjobb baratjanak / volt edzotarsanak / rokonanak / lekotelezettjenek / stb. Mindezt telefonon, mailen vagy skype-on keresztul. Es mar virtualisan is tudok oroszul mutogatni. :) Tehat mar varnak az ottani hegymaszo klub edzeseire, meg falmaszasra, es hetvegen sielni / jeget maszni / turazni. Neha az az erzesem, fel Bishkek tudja, hogy megyek. Persze nagy kitolas, mert a kovetkezo ket szombat munkanap Kirgizisztanba, meg egyebkent is nagy projekt lesz, tehat kizart dolog, hogy beleferjen a heti negy edzes este 6-tol... No, meglatjuk mi lesz...
Legkesobb egy honap mulva ujra itt.
2008. december 15., hétfő
Het es feledik
Nem is tudom, mirol irhatnek. A hegymaszast mar biztos unjatok, pedig hosszu tavon nem fogjatok meguszni, mert elkezdodott a teli hegymaszo szezon, ami tele van ujdonsagokkal, en meg elmenyekkel. Mindig csodaltam azokat, akik telen mentek Mont Blanc-t maszni, de az utolso hetvegen, 3800 meteren egy satorban dideregve -20 fokban, (szerencsere viszonylag meleg volt) hallgatva a szelet es arra gondolva, hogy masnap azert kelek hajnalban, hogy az ujjaimat lefagyasztva masszak fel a kornyek legmagasabb sziklajara, nem a csodalat jutott eszembe. Azert megis van hangulata annak, amikor az ember este 'kiszalad' a satorbol pisilni, es utanaorditanak, hogy ne balra, mert onnan vesszuk a havat a teahoz, meg amikor nem tudod magad bekenni a napkremmel, mert befagyott.
Azert nem vagyunk am mindig ilyen extremek, altalaban egy napos turakra megyunk. Mivel itt nem volt ora-atallitas, igy 8 utan kezd derengeni (!!!), es a varosban is 9 utan tunik elo a nap a hegyek mogul. (A reggeli munkaba menes kifejezetten fajo.) A turakon ennek az a kovetkezmenye, hogy ha magas hegyet maszunk es 6-kor indulunk a varosbol, akkor 7-kor, a kocsikat elhagyva meg sotetben kezdunk, es 11-ig, amig a nap tenylegesen eler minket, az osszes labujjam lefagy.
No de megint sikerult eltevelyednem.
Revidialni szeretnem egyik elozo bejegyzesemben tett megjegyzesem, marmint hogy keves itt a szorakozohely, par napja a munkahelyi reszlegem evzaro bulija A karaoke barban volt. Most ertettem csak meg igazan, mirol beszelt eddig a fonokom, hogy az itteniekben meg megvan az artatlansag, ami belolunk mar vagy 15 eve kiveszett. Egyszeruen csak jo volt ulni es nezni, hogy milyen felhotlenul tudnak orulni es szorakozni, egyutt (es soha nem egymason) nevetni es egymast batoritani, es persze vegul kozosen mulatni itt az emberek.
No, azert nem usztuk meg mi, a magyar reszleg sem. Mivel Zoli bucsuzik a cegtol (egyedul maradok, hup-hup), ezert kulon megkertek minket, hogy adjunk elo valamit. Amiota egyszer edesanyam megigertette velem, hogy soha tobbe nem eneklek ugy, hogy mas is hallja, azota frusztracioim vannak es tartozkodom az ilyen jellegu nyilvanos produkcioktol, igy a Zoli enekel en tancolok variaciot harcoltuk ki. Szerencsere azert mindkettonknek besegitettek vegul...
No, megyek, meg az utolso simitasok a pakolasban, vallaltam cuccok berhazacipeleset, aminek az a kovetkezmenye, hogy cipo es konyvkiskereskedest nyithatnek a repteren. Remelem ezekre nincs limit a vamnal.
Olyan meghasonlott erzes, amikor az ember otthonrol indul haza...
2008. november 10., hétfő
Feleves
Most legyen eleg annyi, hogy ebben a honapban megvolt a masodik hullamvolgy (mi a francot keresek en Kazahsztanban???), ez mintegy 36 oran keresztul tartott (gyorsan megy a vonat), es eppen megint rettento jol erzem magam, es eszem agaban sincs mashova menni.
Megerkezett a tel, ket napja napkozben is minuszok vannak, es minden csupa-csupa ho. Nem csak a hegyekben. Almaty-ban is. Holnap eloveszem az afgan sapkamat.
Ugy, hogy ket hete meg 20 fokban masztunk sziklat, egy szal poloban, utana a folyoban furudtunk... Na jo, meg is faztam, es megallapitottam, hogy az itteni orvosok megiscsak csodabogarak, 10 nap kohoges utan elmentem megint (mar nagyon jo viszonyban vagyok az osszessel). Most negyed oras vizsgalgatas utan azt talaltak mondani (szo szerint), hogy kikapcsolt az immunrendszerem. (Ha-ha). Ez meg a depresszional is jobb szoveg. Es beultettek sos levegot inhallalni kezeleskent.
Ennek a honapnak a nagy eredmenyekent konyvelhetem el, hogy megkaptam eletem kettes szamu legeredetibb bokjat: "milyen szep a fuled arnyeka". (!) Az elso azert meg mindig a nogyogyaszome az "ilyen szep mehnyakszajat meg eletemben nem lattam" szoveggel.
Masik nagy eredmeny, hogy mivel en teljesen lealltam az orosz tanulassal, ezert mindenki mas korulottem kezdett el angolul tanulni. De felek, ebbol meg parasztlazadas lesz...
Most csak ennyire telik tolem, (tudjatok, a zsigerelo multi, akit itt hianyoltatok, meg minden egyeb), de igerem, hamarosan kepes beszamoloval jelentkezem a jegmaszo edzesekrol!
2008. október 4., szombat
5. havi osszefoglalo
De tenyleg, egyre gyorsabban repulnek el a hetek. No persze mindig van valami tortenes.
Lassuk csak.
Egy csomo minden uj dolog. Voltam peldaul orvosnal. Tobbszor is.
Az ugy kezdodott, hogy mar 10 napja ment a hasam. Egy -ket napos hasmenes meg sem kottyan, az itt gyorsan a mindennapi elet reszeve valik. De 10 nap utan az embernek tele lesz a ..., szoval elege lesz, es elmegy az orvoshoz. Sajnos (vagy talan megse annyira) nem a helyi dokikhoz jutottam el, mert a cegemen keresztul egy nemzetkozi klinikara vagyok bejaratos, ahol elore adnak idopontot, szep varoterem van es csak a recepcios bunko. A doktorno viszont hulla aranyos, egy fulop-szigeteki no, tokeletes angolsaggal, aki minden jel szerint a gyogyszeres kezeles nagy ellenzoje, mivel barmivel mentunk oda az igyal-sok-teat-sok-mezzel-pihenj-egy-kicsit-holnapra-mar-jobban-leszel valaszt kaptuk. Pszichesen biztos hatott, mar 5 perc mulva jobban erzi magat az ember, ha azt mondjak neki, hogy jol van. :) Azert azt nem vettem be, hogy a stresszes eletmod miatt van 10 napja hasmenesem (ehhez a verziohoz o mindenkeppen ragaszkodott), mert ilyen stresszmentes eletem is regen volt mar. Maximum azon izgulok, hogy hogy fog beleferni az ossze orszag az idombe, amit jovo szeptemberig meg meg akarok latogatni...
Aztan egyre tobb baratom van itt.
Eloszor is kijott Agi 10 napra meglatogatni, no de ez meger legalabb egy teljesen kulon blogbejegyzest.
Aztan egesz joba lettem az egyik szomszedommal, egy torok epitesz sraccal. Azert meg mindig nem olyan mint otthon volt Eszterrel es Marika nenivel, meg az egesz joszomszedsaggal, de azert megis barmikor van egy teazo- vagy vacsorapartnerem. Szoval minden egesz jo lenne, ha a hazinenim a hitelvalsag kovetkezteben nem ment volna csodbe es nem akarna eladni a lakast a fejem folul...
A harmadik nagy elmeny a hegymaszo barataim beszamoloinak hallgatasa. Ez vagy nagyobb korben (Urubko vetiti a diait a Makalu megmaszasarol) vagy kettesben egy jo sor mellett a fenykepalbummal (15 evvel ezelotti everest maszas es tarsai) tortenik. Az elobbi nagyon porgos es gondolom vicces, mert mindenki nevet, en meg azon nevetek, hogy ok nevetnek, mert az orosz meg mindig nem ezen a szinten megy... Az utobbi nagyon izgalmas, mert a legnagyobb hegymaszokrol meselnek sztorikat, meg latom, hogy akikkel most maszok milyenek voltak 15 eve, es milyen vicces dolgokat muveltek fiatalon. :) Persze ott van a masik oldal is, kemenyen elgondolkozik az ember, hogy miert is maszik hegyet, amikor a fotokon minden masodik ember halott mar, es nem agyban, parnak kozt tortent a dolog.
Fejlodik az orosz nyelvtudasom is, mar harom temakorben vagyok egeszen beszedkepes.
1. A hetvegen a hegyekbe voltam - a hetvegen a hegyekben leszek - szeretnek elmenni a hegyekbe a hetvegen - mehetek veletek a hegyekbe a hetvegen - imadok a hegyekbe menni.
2. Szia! Hogy hivnak? Hova valosi vagy? Hany eves vagy? Van feleseged?
3. Hol talalom a Lenin mauzoleumot?
Na, es meg egy fontos, hireket kaptam, hogy magyar osrokonaink merrefele elnek az orszagban (nyilvan a masik vegen). Reszleteket itt olvashattok.
Mindenkinek szep venasszonyok-nyarat!
2008. szeptember 7., vasárnap
Negyedik havi osszefoglalo
Viszont kaptam egy mailt az origotol, hogy ha mar itt vagyok, nem valaszolnak nehany kerdesukre, gondoltam negyedik havi osszefoglalonak pont jo lesz...
Ime.
- Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?-
- Majus elejen, 3 es fel honapja erkeztem Almaty-ba.
Mit csinalok itt? Ez az a kerdes, amit az osszes kuldoldi feltesz itt a masiknak es maganak is. Mit keresel te itt? A legtobben nagy, nemzetkozi cegnel dolgoznak, es azt valaszoljak: lehetoseget. Hiszen Kazakhstan alapvetoen meg mindig a vilag vege - biztos vagyok benne, az emberek 85 %-a nem is tudja hol van. Itt sokkal egyszerubb valalatvezetove vallni, mint a nyugati vilagban.
En is egy nemzetkozi tanacsado cegnek dolgozom, de en nem a lehetosegert jottem. Hanem a hegyek miatt. Mindig arrol almodtam, hogy ha kinezek az ablakomon, hegyeket lathassak. Es itt hegyek vannak.
Meg a 10%-os jovedelemado miatt.
- Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol> laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
- Hat, Almaty olyan, mint Budapest 15-20 evvel ezelott. Az itteniek nagyon szepnek latjak, de oszinten szolva maga a varos nem valami nagy szam. Nincsenek igazan szorakozo helyek, kiulos ettermek es hangulatos kocsmak, nincs egy mozi ami angolul adna filmeket, es setaloutcabol is csak egy van, aminek a kozepere odaepitettek egy borzalmas bevasarlokozpontot. Szoval szorakozasi lehetoseg a nullahoz kozelit.
Viszont a vilag egyik legszebb kilatassal rendelkezo fovarosa. Az embert mar az jokedvre deriti, ha korbenez. Rengeteg afa, park es szokokut van, amikben a hosegben kisgyerekek furdenek es tinedzserek fogocskaznak, ami kifejezetten hangulatossa teszi estenkent a varost. Az utobbi par evben viszont olyan mertekben megnott a kocsiforgalom, hogy Almaty a vilag 10 legszenyezettebb levegoju varosanak listajara feltornazta magat, es mivel az uthalozatot nem fejlesztettek kellokeppen, hihetetlen dugok vannak. (Hozzateszem, itt mindenki - legalisan - veszi a jogositvanyt, igy minden egyes alkalommal, amikor kocsiban ulok, halalfelelmem van...)
Es meg valami: nagyon kedves emberek elnek itt. Es csak oroszul beszelnek. :)
- Mi hiányzik Magyarországról?
- Hat, a skype sok mindent megold... Azert a csalad megis hianyzik neha. A sarga falam. A torzskavezom. Itt nem lehet normalis kavet kapni.
- Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
- Hogy csak ugy kiugorhatok a hegyekbe. Az oroszoraim. Az emberek, akikkel treningre jarok. Az, hogy ha a nemzeti unnep hetvegere esik, akkor kiadjak a hetfot szabadnapnak. :)
- Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
- Nagyon kettos. Mivel az orszag nagyon gazdag olajban es a vilag egyik legnagyobb buzaexportore (a ket dolog, aminek az ara mostanaban az egekbe szokik), van egy szuk, elkepzelhetetlenul gazdag reteg.
Aztan ott van a novekvo kozeposztaly, ahol mindenki egy szammal nagyobb autot vesz magank, mint amit megengedhetne.
Es a nagyon szegeny, foleg videki emberek tomege, akiknek a nyugdija nem tobb 17 ezer forintnal, es akik nyakig el vannak adosodva.
Almaty egyebkent rettento draga - altalaban 30%-kal kerul minden tobbe, mint Budapesten. Es az embereknek pont ugyanazon problemaik vannak, mint nalunk; kiveve a politikat, mert itt azert megiscsak egyfajta diktatorizmus van. :)
- Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy> sör, egy kávé?
- A parkolasrol fogalmam sincs. Egy mozijegy 2000 ft korul van (orosz hangalamondasos filmre), a buszjegy rettento olcso (a kormany altal tamogatott), tavolsagtol fuggoen 40-120 forint. A sor 120 - 250 ft kozott van ha boltba veszi az ember, ha a keves szorakozohelyek egyiken, akkor 600-1000 ft. Egy kave 500, egy kapuccsino / tejeskave 900 ft-nal kezdodik.
- Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
- Egy 50 nm-es, hegyekre nezo, panellakas minimalis berendezessel a belvarosban 1000 dollar. Egy kicsit normalisabb lakas (aminek a lepcsohazat meg merned mutatni az edesanyadnak is) 1500 dollartol felfele.
- A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz> félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
- A jovedelmemnek kicsit tobb mint a felet felre tudom tenni. (Bar en dollarban kapom, igy egyre kevesebbet...) Utazasra gyujtok. :)
- Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
- Igen, minden pillanatban pont azt csinalom.
- Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
- Altalaban vidamabb. Az emberek talan meg nem idegeskednek annyit, es meg a csalad jatsza itt a kozponti szerepet. 25 ev felett ritka az olyan no es ferfi, aki ne lenne meghazasodva... Es ha munkamaniassal talalkozik az ember, az csak kulfoldi lehet...
- Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
- Tartani? Semmitol. Abban viszont nagyon remenykedem, hogy tulelem a kovetkezo egy evet a kocsikban. :)
- Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
- Hat, a meg ferjhez nem ment nok hogyan szerezhetnek europai ferjet (apropo, itt az osszes no gyonyoru), Gruzia, melyik hegycsucsot masszuk meg kovetkezo hetvegen, hol lehet venni porcukrot?
- Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
- Oroszul vagz kazakhul? :) Fogalmam sincs. De valoszinuleg a Fuggetlenseg Napjanak alkalmabol tartott Nazarbajev beszed reszletei. (az itteni legnagyobb nemzeti unnep, ami 2 napja volt).
- Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
- Csaladlatogatas. Hegymaszas. Fozocskezes otthon a baratokkal.
- Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
- Nagyon keves.... A legjobb talan felmenni a varos kozepen levo domb tetejere, ahol lehet bobozni, a Beatles szoboregyuttessel fenykepeszkedni, miniallatkertet nezni es celbaloni, valamint falat maszni. Vagy elmenni az egyik parkba es venni a helyi arusoktol ploffot (rizseshust), megenni az egyik padon, majd fogocskozni a szokokutban.
- Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
- Hat, ezt majd dontsek el ok...
2008. augusztus 6., szerda
Harmadik havi osszefoglalo
Igen, valoban mar harom honapja itt vagyok, es tenyleg borzalmasan gyorsan elment. Ha tovabbra is igy rohan az ido, mindjart Karacsony lesz, de uram isten, itt hol talalok karacsonyi ajandekot???
Sokat gondolkodtam Aniko megjegyzesen, hogy en itt vegignyaralom az egeszet, az akkor szivenutott, eppen hetek ota mar napi 14-16 orakat dolgoztam. Aztan rajottem, hogy igaza van. Alapvetoen tenyleg egy nagy nyaralaskent elem meg az ittletemet, kisebb munkaval egybekotve.
Az elmult idoszakban intagralodtam a kazakh tarsadalomba. Bar ezt neheziti, hogy en meg mindig nem tudok oroszul, ok meg magyarul. Az integralodasnak is vannak szintjei, bizonyos szintektol vissza is riadtam. Ilyen eset volt peldaul, amikor realizaltam, hogy itt minden 23 ev feletti no es 25 ev feletti ferfi, aki ket kezzel es legalabb egy fel orral rendelkezik mar hazas, igy en a 27 evemmel igenis venkisasszonynak szamitok. Ez teljes masfel napig ledontott a labamrol, mar azon gondolkodtam, hogy leutazom videkre es elraboltatom magam felesegnek, mert hogy a lanyrablas itt meg TENYLEG divik. Aztan masfel nap utan valahogy megis sikerult tuljutnom a melyponton. Hiszen a 21 eves fiuk az ocsem szavaival elve megis olyan cukik. :)
No de komolyabbra forditva a szot, tenyleg az egyik legerdekesebb elmenyem az otthoni es az itteni parkapcsolathoz valo hozzaallasbeli kulonbseg volt. Mert amikor egy 21 eves fiu szajabol azt hallja az ember, hogy most meg tul fiatalnak erzi magat a hazassaghoz, az olyan termeszetes. De amikor hozzateszi, hogy de 2-3 even belul mindenkeppen nosulni akar, mert o igenis latni akarja, hogy nonek fel a gyerekei, segiteni akar nekik az eletben, es hat 60 even tul mar erre ugye nem lesz kepes; akkor leesik az ember alla. Persze e mellett az erett gondolkodas mellett ott van a masik oldal, hogy a no azert megis csak masodrangu egy kapcsolatban. Mert egyenrangusag csak elmeletben letezik, valakinek mindig kell fonoknek lenni. Es ez akkor mar legyen a ferfi.
Eloszor nem ertettem, hogyhogy nincsenek a nok ezen melysegesen felhaborodva, foleg, hogy itt minden no gyonyoru, Europaban kapkodnanak utanuk, mig a ferfiak tobbsege emlitesre sem melto. Am egy projekt kapcsan megneztem a nepesseg nem szerinti osszetetelet, es kiderult, hogy 10%-kal tobb no van. Tulajdonkeppen harc van a ferfiakert. :) Almaty-ban a helyzet meg rosszabb, egyes remhirek szerint itt 10-szer annyi no el, amit en nem hiszek, ha valaha is igaz volt, a ferfiak is megtudtak es tomegesen idekoltoztek. De azert a nok szama meg mindig a dupplaja lehet a ferfiakenak.
Ha tanacsadoi szemmel nezem a dolgot, 10 ev mulva a nok isteni helyzetben lesznek, amikor Kinaban felno az a korosztaly, ahol 40%-kal tobb a ferfi. Hiszen csak itt vannak a szomszedban. :)
Az elmult idoszakban az itteni etelekhez is hozzaszoktam. Itt ketfajta etel van:
- Gyerekkori kedvenceim (Pl. reggelire tejbegrizt veszek a bufeben, delutan meg olyan igazi szalagos fankot, amit anno nagyi sutott. A boltban nem csak palacsintat lehet kilora venni, hanem csoroget is, ami igy egyutt mar a disznosag teteje, mert ellenallni nem lehet nekik.)
- Barmi mas hussal. Ezt annyira komolyan kell venni, hogy itt egy vegetarianus ehen halna. Meg a gorog salataba is hust csempesznek. Es nem csirket. Hanem baranyt, marhat, lovat.
Szerencsere sokfele gyumolcsot lehet kapni, meghozza viszonylag olcson. Bar az embernek ovatosnak kell lennie, mert minden gyumolcstol, amit nem lehet meghamozni, garantaltan hasmenese lesz. Meg attol is, amit meg lehet hamozni. :)
Szoval sok itt a furcsasag, de en nagyon szeretem oket. Mindig megnevettetnek. Az egyik legnagyobb bevasarlo kozpontban pl. ket honapja nem mukodik a felfele meno mozgolepcso. Treningezik a tomeget. :)
Mostanra ennyit,
Jo nyaralast mindenkinek!
2008. június 3., kedd
Elso havi osszefoglalo
Legutoljara ugy gondoltam, a mozgasrol fogok irni, de az meg varhat egy kicsit. Sokkal fontosabb jon most, unneplendo alkalom van:
Pont ma van egy honapja, hogy megerkeztem Kazakhstanba.
Szoval ma este kotelezo ivas, ti ott, en itt. Sajnos borral nem koccintunk, mert az cseszett draga errefele (vagy nagyon rossz), szoval azt hiszem kenytelen leszek atterni a sorre. :)
No, de mi is tortent az elmult egy honapban.
Megerkezes.
- Jaj, de gyonyoruek a hegyek!
- Vasarnap munkanap? Hova kerultem?
1. het
- Nem akarok 2000 dollart fizetni egy apartamnert!
- Mindjart sirva fakadok, miert csak egy szam van a telefonomban? Es nem akarok megint tevet nezni...
2.het
- Ebben a varosban keptelenseg barmit is csinalni. Meg edzeni, mozogni sem lehet. Nincs ra lehetoseg. Haza akarok menni! Soha nem lesznek itt barataim! Bruhuhu.
- Meg a szokokutak sem mukodnek...
3. het
- Uram isten, ha tovabbra is ennyit edzek, vagy meghalok, vagy nekem lesz a vilagon a legfeszesebb fenekem.
- Uh, itt kilora lehet venni a palacsintat a boltokban!!!
4. het
- Husz telefonszam. Juhej! Csak lenne egy kicsivel tobb szabadidom...
- Ohhh, kakaot nem lehet kapni a palacsintahoz.
- Es meg a szokokutak is elkezdtek szokni. :)
- Azert - csak hallkan, de - valljuk be, ez tenyleg kozep-azsia.
Ehhez az utolso mondathoz egy kicsit tobbet is hozzafuznek.
Az ember ugyanis sokat tapasztal, amikor tavol jar, es kivancsi vagyok, ti hogyan kezelnetek azt a szituaciot, amiben reszem volt.
Szoval, pentek este szolt a nagyfonok (szarmazasat tekintve malaj), hogy nincs-e kedvem elmenni veluk egy etterembe (uzbeg konyhaval), egy ugyfelvacsorara. Nem az a szam, hogy elhivott- joparunkat hivott. Velunk tartott az egyik menedzser is (aki tavaly megmaszta az everestet, litvan), en meg persze, hogy mentem, jo ismerkedni uj emberekkel.
Aztan megjott az ugyfel is (indiai).
A kaja finom volt, csak nem uzbeg, volt egy tanceloadas is, ami aranyos volt, csak nem uzbeg. De azert jol ereztuk magunkat. En is, egeszen addig, amig az indiai leendo ugyfel egy kedves mozdulattal a combomra nem helyezte a kezet.
Teljesen lefagytam, mikozben az alabbi gondolatok futottak vegig az agyamon. (5 masodperc)
- Mit kepzel ez, felpofpofozom!
- Na de ehhez mit szolna a nagyfonok?
- Es egyebkent is, indiai, naluk sokkal termeszetesebb az erintes, mint nalunk.
- Na de pont a combomon?
- De ez inkabb a terdem.
- Ha nem veszi el azonnal a kezet, felpofozom.
Picit odebb huzodtam, es abban maradtam, megiscsak a kultura, amikor megint megfogta combocskamat, most mar a fenti gondolatmenet egy fokkal gyorsabban porgott vegig az agyamon, es a tovabbi gondolatokkal egeszult ki.
- Vajon ezert hivott el a nagyfonok?
- Vajon latjak?
- Vajon a tobbiek is ezt akarjak?
- Most allok fel es hagyok itt mindenkit.
Na, ekkor elvette a kezet, en meg meg odebb huzodtam, es hamarosan fel is alltunk az asztaltol, elkoszontunk. A litvan kollegam vitt haza. Elmeseltem neki mi tortent. O teljes mertekben megnyugtatott, hogy a, ez semmi, otole moszkvaban az egyik ferfi nagyfonok megkerdezte, esetleg vele toltene-e az estet. Es ekkor megnyugodtam, hogy igen, ez en szitum tenyleg jobb...
De valahogy megse hagyott nyugodni a dolog. Igy hetfon elmeseltem noverkemnek. Megint kiderult, hogy o kicsi vedoangyalom, ha kicsit tovabb reszletezem a temat, kedden mar kazakhstanba repult volna, hogy a falra kenje az indiait, addigra atragva magan a teljes szexszualis eroszakkal kapcsolatos torvenyi hatteren, csak hogy megfelelo levelet irhasson a ceg nemzetkozi jogi osztalyanak, a temaval kapcsolatban. Idaig nem jutottunk, viszont mondta, hagyjam ott az egesz bagazst, es menjek inkabb ausztraliaba utazni veluk - ez igy eleg csabito ajanlat...
Aztan elmondtam a fonokomnek is, akinek az elso reakcioja az volt, hogy nana, ha egy jokepu ausztral lett volna, azt nem vennem ennyire a szivemre, es legkozelebb nyugodtan tokon rughatom. Es egyebkent ez azsia... Az egyetlen problema, ha a nagyfonok ezt direkt csinalta. Azert nem volt egyaltalan ennyire morbid, mint amennyire most visszaolvasva hangzik, tulajdonkeppen sok szempontbol igaza volt, es meg vegig is rohogtem a kiseloadasat. Aztan este megiscsak felhivott, hogy masnap beszel a nagyfonokkel.
De masnap kora reggel en beszeltem a nagyfonokkel, aki tulajdonkeppen hangosan lefuttata az en gondolatmenetemet;
- Es miert nem toltad el a kezet?
- Es egyebkent is, indiai, naluk sokkal termeszetesebb az erintes, mint nalunk.
- Na de pont a combodon? Nem, ez tenyleg nem helyes viselkedes.
- Ketszer?
- Legkozelebb told el a kezet.
- Csak nem gondolod, hogy ezert hivtalak?!? Hiszen hivtam meg egy jopar embert.
- Hidd el, ez az ember jo ember.
- Fogok beszelni vele a temarol.
Aztan odament a fonokomhoz, es mondta, hogy nem ezert hivott el este.
En meg egyreszt megnyugodtam, masreszt egesz nap rosszul ereztem magam...
Ok, es itt jon a kerdes:
- Voltatok mar hasonli szituban?
- Mit csinaltatok volna a helyemben?
Na, dehat nem dolt ossze persze a vilag, egy kis terd feletti combfogdosastol meg nem veszti el az ember a szuzesseget, az viszont erdekes, a ruha mennyire gatolja az embert; ha a jo kis szakadt farmeromban lettem volna, biztos orrbanyomom. :)
Es termeszetesen maradok, hiszen ezer kaland var itt meg ram, bar noverem ajanlata csabito...
:) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :)