Krimi

Szereplok:
- Gary, a kinai-malaj szarmazasu fonokom a Deloitte-nal, 40-es ferfi, aki csak vagy panaszkodni vagy uvolteni tud
- Komil, az uzbeg szarmazasu munkatarsam, egy kisse testes, 30 koruli, nagykepu pasas
- Fatima, a kirgiz banki ugyfelunk ugyancsak uzbeg szarmazasu titkarnoje, egy vegtelenul kedves 30 korulo no
- En (reszletesebb leirast inkabb ne)

Helyszin:
Bank kozpont elso emelet, Bishkek, Kirgizisztan. Na jo, itt azert nem kell elajulni a bankok kozpontjatol, ez peldaul osszesen foldszint plusz egy emelet egy mellekutcaban. A foldszinten egy front office mukodik, ahol kedves holgyek napkozben kolcsonoket adnak es beteteket fogadnak el. Az emeleten pedig irodak.
A mi ideiglenes irodank pont a lepcsovel (ami feljon az elso emeletre) szemben egy uvegkalitkaban helyezkedik el. Igy ha nyitva van az iroda ajto, sok zaj felszurodik lentrol. Az elso emeleten az eloterben rengeteg noveny es papagaj, akik hihetetlen aranyosak, minden reggel teljes 5 percig, utana kibirhatatlan rikacsolasnak erzed az addig edi hangjukat. Persze ha bezarjuk az ajtot, akkor a zajok kinn maradnak, viszont ez egy ablaktalan helyiseg, (az utcara nem nyilik ablak), igy fel ora utan budos es oxigenhianyos lesz benn a levego.

Elozmenyek:
Ket hete erkeztunk Bishkekbe egy bank atvizsgalasara, harman, Komil, Gary es en. Nagyon kedvesek az itteniek, minden este a bank valamelyik autoja szallit minket haza. Legelso este a penzszallito autojukkal mentunk (ertsd: lerobbant wartbulg vagy azzal egyenerteku jargany, zold csikkal az oldalan es villogoval a tetejen), amire mondtak, hogy tobbe nem fog elofordulni, mert eppen mult heten tamadtak meg es fosztottak ki az egyik penzszallitojukat. Es minket nem akarbak veszelynek kitenni.

Idopont:
Januar 13, helyi ido szerint este 10:30.

Es akkor a sztory:
Komillal nagy lelkesedessel dolgoztunk az irodaban, persze este fel 11-kor mar csak mi voltunk az egesz elso emeleten, sot, a biztonsagi orok kivetelevel a foldszinten sem volt senki. Eppen befejeztuk prezentacionk keretenek felvazolasat, egymassal szemben ultunk az asztalnal, mindketten lelkesen a billentyuket verve.
Ekkor hangzott el az elso loves. Majd a masodik, majd a harmadik. Mi ez kerdeztem en, es mindkettonk szemeben ertetlenseg ult.
Majd ujabb dorrenesek (bum-bum-bum), egymas utan meg het.
Lentrol jott. Bentrol jott.
Halalos csond.
Meg a papagalyok is elhallgattak.

Rablotamadas.

Egymasra neztunk, majd Komil felallt. Az irodank ajtaja olyan 20 centire nyitva volt, a kulcs kivulrol benne. Most mit tegyunk. Komil leoltotta a villanyt, majd visszault. A gepek iszonyatosan vilagitottak a sotetben. Lehajtottuk a tetejet. Egy szot sem szoltunk, csak neztunk meredten egymasra.

Aztan halk motozast hallotunk lentrol. Testeket huztak. Mintha a lepcso fele indulnanak.
A francba, miert nem zartuk magunkra az ajtot?

Be az asztal ala. Ha ki akarjak rabolni a foldszintet, csak nem jonnek fel az emeletre. Ha fel is jonnek, csak nem jonnek be egy sotet irodaba. Ha be is jonnek... Uram isten, mi lesz, ha bejonnek?

Valakinek tudnia kell rola, hogy bajban vagyunk. Vagy lehetunk. Mert hat ugye, azert ha igy vegiggondolom, az asztal alatt gugolva egy sotet irodaban, eleg vicces a szitu. (nem, nem szabad hangosan nevetni - veresre harapott kez, hogy ne nevessek). Valoszinuleg Mumbaiban sem hittek el elso pillanatban, hogy terroristak tamadtak meg oket.

De akkor is, valakinek tudnia kell rola, hogy LEHET, hogy bajban vagyunk.
Anyaek. Hehe. Zoli. Azt mondta, hogy szoljak ha mentenie kell. Persze. Magyarorszagrol. Gary. O a hotelben van. Hol a mobilom? A francba, mindjart lemerul. Vajon ebren van meg? Kozben kopogos csizma le, es kozosen Komillal be a legtavolabbi asztal ala. Lentrol folyamatos, gyors es halk motozas. (elfulo nevetes - kezbe harapas)
SMS: 'Lovesek voltak a foldszinten. Deritsd ki, mi tortent1 Hivd Fatimat. Ez most nem vicc! Nora' Elsore valami olyasmi jott ki, hogy gyere ide es ments meg. De az megiscsak tul nagy keres.
Most mar meghalhatok. Valaki fogja tudni, mi tortent. Hu, remelem nem hiv fel! Hangot le.
A francba, hogy meg a legaprobb mozdulat is ugy visszhangzik, mintha butorokat tologatnank.
Kovetkezo masodpercben cseng a telefon. Komil beszel, suttogva. En alig ertem mit mond, pedig mellette kuporgok.
Hal isten, jonnek megmenteni minket.
Kozben lent bekapcsoljak a tevet. Hm. Eleg raeros bunozok, hogy lopas kozben meg tevet is neznek... Komil visszatart. Ezek orultek, mondja.
Kovetkezo percben cseng lent a telefon. Tudom, hogy ez csak Fatima lehet. Cseng. 2. 3. Miert nem veszik fel?

4. csenges. Vegre felveszik. 10 masodperc mulva az irodankban is cseng. Hat ennyire buta, leleplez minket? Komil veszi fel, suttogva beszel. Majd hallgatja a vonal masik veget.

Leteszi. Feszult arcal nez ram.
Csak unnepeltek a biztonsagi orok. Ma van a regi-uj ev. Azt unnepeltek, petardakkal.

Villany fel. Mara eleg volt a munkabol. Hivd Garyt, hogy megmenekultunk.

En felszabadultan vihancolok a taxi hatso ulesen. Ezt is tuleltem! Komil komoran ul mellettem. Persze, neki felesege es ket gyereke van, neki nem olyan konnyu.

De mi ez a hulyeseg a regi-uj evrol, januar 13.-an? A Gergely-naptar elotti uj ev. Itt azt meg unneplik.

Gary a hotel elott var, atolel minket, o is orul, hogy tuleltuk. Mondta, izgult, ki fogja befejezni a projektet, ha minket lelonek.
Irany az etterem, jellemzoen csak en iszom sort (tomenyebbet nem merek, mit gondolnanak rolam), a fiuk teaznak.

Ejfel utan, az agyambol elalvas elott meg hallom, ahogy varosszerte durrognak a petardak..

Nyolcadik

Ujra itthon (marmint Kazahsztanban), bar nem sokaig, holnap repulok Kirgizisztanba egy projekt miatt.

No de kezdjuk inkabb az elejen: otthon voltam. Marmint Magyarorszagon otthon.
Elso benyomasaim:
1. Miert kell 30 percet varnom a borondomre?
2. Juhej! Agi es Kriszta kijott elem! Megis csak az az igazi otthon, ahol varjak az embert!
3. Auuuuu a derekam. (Na jo, ez nem Magyarorszag miatt volt, ugyhogy nem er, ujabb 3. pont)
3. Mi tortent itt az elmult 8 honapban, hogy minden szurke es fekete?
4. Hehe. Az emberek semmit sem valtoztak.
5. Hu. Dehogynem valtoztak. Mindenki buskomor. Jonep, mi van veletek???
6. Oh, a sarga falam! Gyonyoruseges! Es milyen gyonyoruen fel van diszitve a lakas! Marcipanos szaloncukor!
7. (Megerkezesem utani reggel, csendes maganyomban a lakasomban zokogva) Mit keresek en itt???
8. Jajaj, most eppen melyik programon is kellene lennem?

Na, es ez meg csak az elso 24 ora volt. :)

Sok vicces dolog is tortent. Peldaul nem jartak a vonatok (ez eddig nem vicces, kifejezetten felhaboritonak talalom, hogy Karacsony elott nem lehetett kozlekedni.) En meg nagyon haza akartam menni Miskolcra a szuleimhez, es mivel persze a napi 20 vonatjarat helyett 4, azaz negy darab busz kozlekedett, ugy gondoltam, stoppolni fogok. Ez azert is volt eleg termeszetes szamomra, mert ugye Almatiban mar szinte minden nap hasznalom a stoppolok-a-varoson-belul-es-valamennyit-fizetek-erte modszert, (mint itt mindenki mas). Legnagyobb meglepetesemre az osszes ember, akinek elmondtam a tervem, nemes egyszeruseggel lehulyezett. Ket kedves baratom pedig felajanlotta, hogy inkabb levisz kocsival. Persze en az elejen mindenkin nevettem, probalja nekem barki bemeselni, hogy miutan vegigutaztam del-kelet azsiat reszben egyedul, most eppen kozep-azsiaban elek, egyedul, hazamegyek europaba, es veszelyes stoppolni??? Aztan annyi ember mondta, hogy elhittem...

Miskolcon nagyon jo volt, isteni ajandekokat kaptam, peldaul egy Kuba utikonyvet (mert hat ki tudja, ugye), meg egy digitalis kepkeretet, (errol csak a tajekoztato fuzet elolvasasa utan ertettem meg, hogy mire is jo, hat igen, Kazahsztanban elmaradott lettem) ami nagy talalmany, mert most 5 percenkent mas fotot nezhetek. Imadom. Kimentunk megnezni a Karacsonyi vasart Miskolcon, es eppen egy gimnazium tanuloi musort adtak, nem koncert terembe valot, hanem pont olyat, amilyennek egy kisvarosi musornak lennie kellett, es en arra gondoltam, ha ugyanezt a vilag masik szegleten latnam, biztos irnek rola a blogomba mely meghatottsaggal, es akkor dobbentem ra, hogy miert is ne irjak rola a blogomba mely meghatottsaggal? Csak azert, mert Magyarorszagon van???

Aztan hogy nehogy nagy hianyerzetem legyen, negy kazah baratom is meglatogatott. Jo, harom kazah, egy litvan. Ami buli volt, es ahhoz kepest hogy 5 napig oten laktunk egy 46 nm-es, egy teru lakasban, meg verekedes sem tort ki.
Igy 5 napig minusz 10 fokban a varost mutogattam (ami legfokepp az utcakbol es a kocsmakbolt allt - ertsd minusz 10 fokban megfagytunk az utcakon es berohantunk a legkozelebbi helyisegbe, ahol forralt bort lehetett kapni). Igy nagyon vidam hangulatban telt el az ido. Szilveszterkor eletemben eloszor Budapesten voltam, Vorosmarthy ter, aztan elballagtunk az ejszakai virrasztasra a Bazilikaba (ugyancsak eletemben eloszor), ami gyonyoru volt, csak azt sajnaltam neha, hogy a szoveget is ertettem.

Egyik reggel meg a Szechenyi furdobe is eljutottunk, nagyon reggel, 8 orakkor, es azt hittem, mas nem lehet ennyire utodott, de 10 baratomat sikerult meg ravenni, hogy jojjenek velunk. Es en nagyon buszke vagyok arra, hogy utodott barataim vannak.

Es mire letelt a kozel 3 het, mar megint megszoktam, hogy otthon vagyok, imadtam, hogy jarhatok a kedvenc kavezomba, hogy ket orankent mas programra kell szaladnom, es hogy milyen gyonyoru Budapest. (A forralt borrol es a palinkarol akkor meg nem is beszeltem...)

Ezzel egyutt ugy erkeztem vissza, hogy vegre otthon. Pedig itt nincs is sarga falam.

Na, ennyit a multrol, holnap megyek Bishkekbe, egy iszlam banknak fogok tanacsot adni, ami viccesen kezdodik. Amikor a japanokkal dolgoztam egyutt, imadtam, hogy a mailek ugy kezdodnek, hogy Nora-san vagy Nora-sama (Kb. Kedves Nora vagy Melyen tisztelt Nora, attol fuggoen, hogy idosebb vagy fiatalabb irta a levelet). Most megkaptam az elso mailt, amelyben a megszolitas a 'Dear Brothers and Sisters' (Kedves novereim es batyjaim) volt. Noverem kedvesen figyelmeztett, hogy vigyek fejkendot...

Egyebkent is mar nagyon kivancsi vagyok ra, milyen lesz ott, virtualisan mar tobb hegymaszot ismerek ott mint itt. Ugyanis az osszes itteni hegymaszo ismerosom rettento lelkes lett, hogy megyek oda 3 hetre, es bemutatott a legjobb baratjanak / volt edzotarsanak / rokonanak / lekotelezettjenek / stb. Mindezt telefonon, mailen vagy skype-on keresztul. Es mar virtualisan is tudok oroszul mutogatni. :) Tehat mar varnak az ottani hegymaszo klub edzeseire, meg falmaszasra, es hetvegen sielni / jeget maszni / turazni. Neha az az erzesem, fel Bishkek tudja, hogy megyek. Persze nagy kitolas, mert a kovetkezo ket szombat munkanap Kirgizisztanba, meg egyebkent is nagy projekt lesz, tehat kizart dolog, hogy beleferjen a heti negy edzes este 6-tol... No, meglatjuk mi lesz...

Legkesobb egy honap mulva ujra itt.