2008. május 26., hétfő

Almaty - felfedezotura 2. resz

Hat, valahol ott hagytam abba az elozo reszt, amikor elertem a varos azon pontjat, ami a jobb negyednek szamit. Innentol kezdve elkezdtem erosen szoritani a fenykepezogepemet, es csak indokolt esetben vettem elo.
A varosnak ezen a lelektani hataran fut a villamos. En negyed orat alltam az uton, es rohogtem rajta...
Ha mar a kozlekedesnel tartunk, meg kell emliteni a helyi buszjaratokat is. Ezek magan kezben vannak, es mivel a kormany maximalizalta a jegyek arat, ezert strategiajukkent a koltsegek minimalizalasat valasztottak. Ennek eredmenyekeppen lerobbantabbak a buszok itt, mint barhol del-kelet azsiaban - ami azert nem kis teljesitmeny. Maganvelemenyem szerint nagyban hozza is jarulnak a helyi kornyezetszennyezeshez, es - bar reggelenkent nem lehet felferni rajuk - nem tudom, ki mer jatszani az eletevel, mert olyan buszt meg nem lattam, amelyiknek a fekje nem csikorgott volna. Ami ugye, a folyamatosan lejto utcakon, nem annyira jo perspektiva.
Hozzateszem, kulfoldinek eselye sincs felszallni ra, mert sehonnan nem lehet megszerezni az utvonalukat, (a menetrendrol meg abrandozni sem merek), nincsenek buszmegallok, egyszeruen le kell inteni egy buszt, az lassit, (nem all meg), te ugyesen felugorhatsz ra, es ha szerencsed van, arra megy, amerre te akarsz menni.
A troli egy fokkal jobb perspektiva, ott legalabb az utvonal fix...
Talan ezert is alakult ki az az alternativ tomegkozlekedes mod, amit a bkv sztrajk idejen en is alkalmaztam Budapesten: az emberek beallnak iranyba a foutak menten es stoppolnak. Valami hozzajarulast illik fizetni a soffornek, de az nem tobb, mint otthon egy buszjegy. Azt azert a lelkemre kotottek, hogy olyan kocsiba ne szalljak, amibe ketto, vagy tobb ferfi ul...
Pedig inkabb a stopp, mint a busz, marmint ha nem hetkoznap van, mert akkor iszonyatos a dugu, es legjobb megiscsak gyalog. A kocsiknak a 70%-a itt igy nez ki.

Na de setaljunk csak tovabb. Hamarosan elertem a helyi operahazat, ami allitolag nagyon hires szinvonalas ballett es opera eloadasairol, fel is buzdultam, hogy kulturalis eletet elek. A belepojegyek meglepoen olcsoak (2-3 ezer ft), es az osszes ismerosomet felhivtam (na, azert ne gondoljatok, hogy ez orakig tartott, ez csak annyit jelent, hogy mind az otot), hogy nem akarnak-e velem jonni, de valahogy senki sem lelkesedett...

Igy lemondoan tovabb vandoroltam, mignem elertem a kazakh `vajdahunyad varahoz`, legalabbis elso pillanatra ezt gondoltam. Teljesen felvidulva indultam fele, jo kis csodak terme, ferde tukorrel, ez kell most nekem.

Aztan kiderult, hogy egy ortodox templom.

Ha mar a vallasi epitmenyeknek tartunk, meglatogattam a varos legnagyobb mecsetjet is. Az tenyleg gyonyoru volt. Viszont teljesen kihalt. Nem egy igazan vallasos nep, ez a kazakh. Peldaul a lanyok olyan rovid szoknyaba jarnak, hogy en belepirulok...

Aztan eltevedtem a helyi bazarba, aminek mar igazi kozep-azsiai hangulata volt. Bar ha jobban belegondolok, az ecseri piac is valami hasonlo lehet, mindent lehet kapni, egesz olcson, de nem vagyok benne biztos, hogy a radionak nem csak a vaza van-e meg...
Ezzel egyutt teljesen sikeres volt a bazari utam, sikerult vennem egy festmenyt, ami jelenleg a tevem elott all, hogy ne legyen ingerenciam rogton bekapcsolni a tevet, mihelyst hazaerek.
A bazar mellet es a buszpalyaudvar kozott aztan vegig ott ultek a josasszonyok, ki kartyaval, ki kovel, ki meg segedeszkoz nelkul ismertette az emberek jovojet - legtobbjuknel ult is valaki. En is majdnem, de aztan arra gondoltam, hogy biztos kevesen beszelnek angolul...

Innen csak masfel oramba tellet - eros tempo mellett - hogy visszaerjek az irodaba, amirol csinaltam nektek egy fenykepet - itt toltom idom nagy reszet, orosz tudasom csillogtatva... :)


Es mar meg is van a kovetkezo ket temam is: biztonsag es mozgas almatyban, csak legyen idom valamikor megirni...

Pusz,

N

2008. május 20., kedd

Almaty - felfedezotura - 1.resz

Hetvegen felfedezoturara indultam Almaty-ban. Mert hat ugye itt vagyok mar ket hete, es meg alig lattam valamit a varosbol a Hotelen, az irodan es a lakasomon kivul.
No de kezdjuk rogton az elejen. A Hotel egesz jo volt, a stadion mellett fekudt, igy estenket eloben nezhettem, vagy legalabbis hallgathattam a meccseket. Es csak hogy ereztessem, milyen modern vilagvarosban lakom, csatolok is ket kepet, amit a szallom balkonjarol sikerult lonom, meg jo egy hete...
No de terjunk vissza a vasarnapi 7 oras kimerito varosnezo turara.

Igenis ertekelni kell e turat, merthogy a varos kisse San Franciscora hasonlit, abban az ertelemben, hogy az osszes utca lejt valamerre. A varos egyik vege 500 m-rel magasabban fekszik, mint a masik, egyeseknek itt mar magashegyi betegsege lenne! Ebbol kb megtettem 400 m szintet, le es fel, es gyalogoltam vagy 20 km-ert, kisebb hegyi turanak megfelelt. :)

En a varos felso vegeben lakom es dolgozom, ez szamit itt a jobb kornyeknek, most leneztem az `igazi` Almatyba is.

Szoval, elhagytam a lakasom, amit meg kivulrol nem lattatok, hat ime, egy jobb lakotelep:
Azert szeretem azt a kornyeket, mert reggel munkaba menet a 20 percbol, ha nagyon akarom 15 percet parkokon keresztul tudok megtenni, ami nagyon buli. Egyebkent is tele van a varos kisebb-nagyobb parkokkal, amik tobbsegeben rendben is vannak tartva, es bar hetkozben kihalltak, hetvegen tele vannak emberekkel.


A parkok tele vannak szokokutakkal, komolyan, eletemben nem lattam meg ennyi szokokutat egyetlen varosban. Kis szepseghibaja a dolognak, hogy eddig meg egyiket sem lattam mukodni, de hat nem lehet minden tokeletes, ugye...
Aztan minden reggel eljovok e mellett a gyonyoru epulet mellet, a mai napig fogalmam sincs, mi ez, de nagyon fontos lehet, mert katonaek is fenykepezkedtek nagyban vele!



Aztan vegigsetaltam a sok bevasarlo utca kozul az egyiken - ez az egyik kedvenc temam, marmint nem a vasarlas, hanem hogy a Gucci szakuzlet a lerobbant panelepulet aljaban van.

Nekem az elejen az volt az elmeletem, hogy biztos azert, mert itt 100 evente olyan foldrenges szokott lenni, hogy az egesz varos elpusztul, es mivel az utolso 97 eve volt, nem erdemes arra a 3 evre szep uj uzletet epiteni. De az itteniek allitasa szerint csak azert, mert nincs mashol hely...

Es ez meg mindig a jobb regio: van nehany nagyon kedves kis hely, bar oszinten szolva az ilyeneket itt keresni kell. Hiaba van pl. az iroda a kozpontban, minimum 15 percet kell gyalogolni ahhoz, hogy egy korrekt kajaldat talaljon az ember, ami Budapest utan kisse szokatlan.


A varos nem csak parkkal, hanem ugy egyebkent faval is tele van, az utak ket oldalan, ami kifejezetten jol jon, mar most is, amikor a 35 fokban arnyekban lehet gyalogolni.


No, ezzel, felcsigazva az erdeklodest befejezem az elso reszt, hamarosan jon a masodik, melynek tartalma:

- talalkozas a helyi kozlekedesi eszkozokkel,

- vallasi letesitmenyek megtekintese,

- de ki akar velem operat nezni???

- meglepetes.

Oleles mindenkinek,

Nora

2008. május 13., kedd

Hetvegi rafting

Hat, az ugy indult, hogy nagyon koran kellett kellni.
Aztan utaztunk masfel orat, en meg azt neztem, vajon a raftokat hova dughattak el abban a kicsi kocsiban.
Aztan megerkeztunk, es ket es fel orat legoztunk.
Ime.
Igen, anya ezeken a tutajokon eveztunk...

Kb 20 km-er evezes vart rank, szerencsere utkozben megalltunk. Egz muvar romjainal, amit a Nomad c. film keszitesekkor hasznaltak. (Mint az egri var 2.)

Aztan megint be a hajoba, a kornyek gyonyoru volt, bar nagyon sok novenyt azert nem lattunk.
Vegre megerkeztunk a celba, ami nagy orom volt, tobb okbol is:
- igy is hihetetlen izomlazam volt masnap
- vart rank a vacsi
- egy kulonosen szep helyen kotottunk ki.
Ez utobbinak ket vonzata volt:
egy isteni sziklamaszo hely, tele kiaknazatlan lehetosegekkel :)

illetve egy osi szent hely, ahol 1500 eves sziklarajzok voltak, meg osi torok betukkel.

Aztan megvacsiztunk, lebontottuk a legot, es hazamentunk.

Itt a vege, fuss el vele.

Lakas

Sziasztok.
Igertem kepeket, arrol hogy hol lakom.
Felvezeteskeppen mutatok parat, hogy mi az, ami egy kicsit olcsobb volt bar, de valahogy megse azt valasztottam.

Mindezt 900 dollarert havonta...
Na, es akkor jojjon az, amit valasztottam.
A halom, olyan nagy aggyal, ami valoszinuleg soha tobbe nem lesz az eletemben.
A nappalim, olyan nagy tevevel, hogy ketszer akkora nappali kellene, hogy elvezni lehessen. Viszont eleg hely van tancos mulatsagok rendezesehez... A konyham, meg a furdom, semmi kulonos. A kilatasom, no ezert mar megerte!Vasarnap kellemesen elbeszelgettem a hazinenimmel, tegnap meg a szomszedommal. Mindkettovel termeszetesen oroszul.

A szomszed nenivel kitargyaltuk teljes csaladfankat, hobbijainkat es kedvenc filmszineszeinket. Eddig minden siman ment. Aztan mondta, hogy o rendor, es tudna nekem ajanlani takaritonot kb. 4000 ft-ert alkalmankent, mert megis sokkal jobb, hogyha a lany takaritani jar es nem lopni. En meg lelkesen bologattam. De az is lehet, hogy ez az utolso resz ugy hangzott, hogy ovakodjak a rendoroktol, mert 4000 ft-ert is hajlandoak eltuntetni a fold szinerol is, es inkabb lopni jarnak, mint dolgozni. De lehetnek meg egyeb verziok is, ha egyszer megtanulok oroszul, majd megkerdem tole...

2008. május 11., vasárnap

Az elet, mint olyan

Sziasztok.
Utoljara arrol irtam, hogy megerkeztem, azota eltelt egy het, es megszereztem az elso elmenyeket. Ime.

A varos
Nulladik benyomas: Milyen gyonyoruek a hegyek!
Elso benyomas: uram isten, mennyi fa van itt. Az utak mellet 120 eves facsodak (meg az oroszok epitettek oket.)
Masodik benyomas: nem is olyan zsufolt es piszkos, mint gondoltam volna
Harmadik benyomas: hat, ez ugyanolyan kettos, mint Bangkok; a kulonbseg csak, annyi, hogy mig Bangkokban az ut egyik oldalan voltak a felhokarcolok es az ut masik oldalan a putritelepek, addig itt mindezt egy epuleten belul latni: a 6 emeletes lerobbant szoc epulet foldszintjen csillogo-villogo Gucci uzlet van.
Negyedik benyomas: Huha, itt sem fogok semmilyen ruhat venni, ez a varos iszonyuan draga!
Otodik benyomas: Milyen kedvesek az emberek.
Hatodik benyomas: Milyen nagy dugo van megis csak folyamatosan a varosban.
Hetedik benyomas: Ha sokaig maradok itt, biztosan tudorakban fogok meghallni, olyan budos es poros itt minden.
Nyolcadik benyomas: Nem akarok 2000 dollart fizetni egy lakasert!!!
Kilencedik benyomas: Milyen gyonyoruek a hegyek…
Tizedik benyomas: Na, ne, inkabb befestem magamnak a hajam, de kizart dolog, hogy 25000 ft-ot fizessek ezert egy fodrasznak.
Tizenegyedik benyomas: Keptelenseg megjegyezni az utcak nevet.

A munka
Hat, lassuk. Gondolatok, ossze-vissza.
Vasarnap volt az elso munkanapom.
Fel nyolc elott meg nem fejeztem be a munkat. Cserebe viszont rettentoen erdekes.
Soha nem leszek kepes megtanulni a munkatarsaim nevet.
Elkezdtem oroszul tanulni. Ugy erzem magam, mint amikor elsos voltam, makogva olvasom a betuket. Borzalmas. De a kollegak hangosan szurkoltak nekem, hogy menjen. J

Az emberek
Mar emlitettem, nagyon kedvesek. Amikor megerkeztem, es teljesen eltevedtem a varosban, (ami lassuk be, nem volt konnyu, hiszen ez egy sakktabla alaprajzu varos, csupa parhuzamos utcaval, iranyzeknak meg ott vannak a hegyek, elteveszthetetlenul,) rogton megallt egy kocsi, es a sofor 10 perces utbaigazitast adott – oroszul. Egeszen odaig ment, hogy elvisz engem a szallomig, persze mondtam, hogy erre semi szukseg.
Ezert kifejezetten gyanus volt, amikor csutortok este lefekezett melletttem egy nagy fekete kocsi (tulajdonkeppen csak nagy, fekete kocsik vannak az utakon), es a sofor megkerdezte, van-e programom aznap estere. Nagyon hulyen nezhettem ra, mert rogton elkezdte magyarazni, hogy az audit osztaly sorozik ma este, nem akarok-e csatlakozni. (Tegyunk hozza, az audit osztaly kisse koltoi tulzas volt, csak a negy fonok volt ott, egy ausztral, egy indonez, egy skot, es egy kazah. Az ausztralnak egy szavat sem ertettem. J)
Penteken (nemzeti unnep volt), nehany kollega elvitt a kornyekre, megmutattak a vilag legmagasaban fekvo korcsolyapalyajat, meg hogy telen hol lehet sielni, es meg a havat is megerintettuk, ami nagy szo, leven hogy a varosban 38 fok (!!!) volt. Elosszor a fiukat nem tudtam egymastol megkulonboztetni, ami szamomra nem volt nagy ujdonsag, mert senkit nem tudok megkulonboztetni, de aztan kiderult, hogy ikrek. Aztan a lany, Bota meselt egy erdekes tortenetet. O a nagyszuleivel el. Amikor megszuletett, a regi hagyomany szerint a szulok az anyai nagyszuleinek ajandekoztak, mintegy kompenzalaskent, hogy az o lanyukat elvitte a ferje a haztol.

A lakas
Vasarnap koltoztem. Addig szalloban laktam. A lakaskereses nem volt konnyu. Harom napomba tellett, mire megertettem az ugynokkel, hogy NEM akarok jakuzzis kadat, es NEM akarok 2000 dollart kifizetni havonta egy apartmanert.
Vegul is sikerult 1000 dollaros lakast talalnom. Nevezetesen egy 12 emeletes panellakas kilencedik emeleten. Igaz, normalisan fel van ujitva, van egy hihetetlenul meretes tevem, meg egy hihetetlenul meretes agyam. A berendezes korulbelul ennyiben ki is fujt, ami az 50 nm-es lakast nem teszi tulzsufolt hangulatuva… Tovabbi elonye a lakasnak, hogy egy kopesnyire van egy nagy bevasarlokozpont, meg hogy az irodahoz kb 25 percnyi gyaloglasra van, legalabb meglesz a napi mozgasom. Es a nappalimban egyszerre legalabb 10 alvovendeget tudok fogadni, ugyhogy hajra, skacok, csak hozzatok magatokkal halozsakot meg matracot.

Rafting
Szombaton raftingolni voltunk. Ez ugy kezdodott, hogy jovo hetvegen ceges otproba-csapatverseny lesz, azaz a kornyekrol 600 ember gyulik ossze csapatokba verodve, hogy szombaton halalra treningelje magat. Ez sziklamaszasbol, evezesbol, futasbol, biciklizesbol es uszasbol all. Mivel en is be lettem nevezve a tanacsadoi csapatba, es mivel tavaly az evezes nem ment tul fenyesen a csapatnak, iden kimentunk gyakorolni. Persze nem igazan a celcsapat jott el, mert a ket everestmaszonak – nekem legalabbis ugy tunt – nem volt mit gyakorolnia. Eljott meg ket magyar csalad is, hogy meglegyen a raftinghoz a minimalis letszam, igy megismerkedhettem az Almaty-ban elo magyar populacio naggyobbik reszevel. Kepes beszamolo legkozelebb.

2008. május 4., vasárnap

Elerhetosegek

Megkaptam kinti telefonszamomat, aki hivni akarna: +7 (701) 208 0613.

Aki hivni akarna, csak olcsobban: vargan2005 (skype).

Mailen legegyszerubben a vnorus@gmail.com -on erhettek el.

Megerkezes

Hat, megerkeztem Kazahsztanba.
Egeszen ugy ereztem magam, mintha d-k azsiaba utaztam volna, marmint az ut hosszat es a szervezettseget tekintve.


No de kezdjuk az elejerol. Majus 2., egy negy napos unnep kozepe, eloszor azt hittem, ember nem lesz, aki nem eppen Paklenican maszik. De negy kedves baratot megis sikerult osszekaparnom, akik kikisertek a repterre, ami melyen meghato volt szamomra. Lassuk be, egesz kocsikonvojjal mentunk, es teljesen rendes bucsubulit sikerult osszehoznunk. Ime a csapat, es igen Agi, sajna tenyleg ez lett rolunk a legjobb kep. J


Mar a repteren kezdodtek a gondok, mert bar a hires szineszno hiaba vetette be osszes rabeszelo kepesseget, tulsulyos csomagomat csak abban az esetben voltak hajlandoak felengedni a gepre, ha plussz dijat fizetek. Hat, gondoltam, ezen ne muljon, akkor fizetek. Igen am, de idokozben a ket legitarsasagnak, akikkel utaztam (moszkvai atszallassal), megszunt a szerzodesuk egymassal, igy azt mondtak, nem fizethetek tulsulyt, inakbb szedjek ki 4 kilot a borondbol, es kis zacskokban vigyem fel a repulore, mert az nem baj. Ami, ugye, eleg nagy hulyeseg, nekem meg mindenkeppen rossz, mert azt nem akartam elarulni, hogy azon a kis 10 kilos hatizsakon kivul, amit kezipoggyaszkent bevallottam, meg van egy masik nagy, meg egy halozsak, meg a teli hegymaszo ruham, meg az a gyonyoru virag, amit kaptam, ezek melle nem akarok meg ket masik zacskot is cipelni. Osszessegeben a 22 kilo, amit feladtam, boven alulmulta azt a 32 kilot, amit a kezemben cipeltem. (Kep: kezipoggyaszom... A viragomat kulon is nezzetek meg!)

Vegul megis ez lett a megoldas, es csodak csodajara sehol nem kuldtek el a francba – legalabbis nem olyan nyelven, amit ertettem volna.
Moszkvaba megerkezve – mivel a kovetkezo gepre csak a csomagom volt becsekkolva, en nem – elkezdtem lobogtatni a repjegyemet, hogy most mit csinaljak. Erre elvettek, es mondtak, jojjek vissza 5 ora mulva. Elso meglepetesemben oda is adtam, majd erosen elkezdtem gondolkodni, hogy teljesen megorultem, meg egy fenymasolatom sincs az egeszrol. De gondoltam, hogy 5 ora mulva is lesz meg 3 oram, ennel nagyobb gebaszbol is kikerultem, nagyon meg ugyse tudok ugralni a kezipoggyaszom miatt.
5 ora mulva az utlevelemet is elvettek.
Tovabbi egy ora mulva felszedett egy kisbusz, amivel 1 orat kerimbokaztunk a repteren, hogy mintegy 150 meterre a kiindulasi ponttol kitegyen. Ezalatt 4 biztonsagi kapun es 6 legiutaskiseron mentem keresztul.

Innen mar csak 4,5 ora repulout, es meg is erkeztem Almatyba, szombat reggel fel 6-ra. Es meglattam a hegyeket…

A repteren meglett a csomagom, megtalaltam a taxit, amely vart ram, es mar azt hittem, hogy innen egyenesben vagyok, amikor is a szallodaban kozoltek, hogy ket nappal korabbra vartak, a taxis kerte, hogy fizessek, mert a ceg nem tette, (termeszetesen tengeben, ami nyilvan nem volt nalam), es felfedeztem, hogy a borondomrol lakatostul vagtak le a cipzart, hogy bele tudjanak nyulni.

Aztan persze megint mindent megoldottunk, volt ures szoba a szalloban, valtottam penzt es kifizettem a taxist, (amit a ceg vissza is fizetett, na jo, pontositsuk, ott jarunk, hogy elismerte a kovetelesem) es a borondombol csak az orvosi felszerelesem hianyzik, azota is azon csodalkozom, vajon kinek kellett 92 db malaria tabletta, amikor ez nem is malarias terulet!

A kovetkezo sokk akkor ert, amikor megtudtam, hogy itt a szabadsagra kiadott masodikat, azaz a penteki napot (majus 1 itt is nemzeti unnep) masnap, azaz vasarnap kell ledolgozni. Szerintem a vilagon az egyetlen hely es egyetlen vasarnap, amikor dolgozni kell, hat nem pont akkor erkeztem???

Az elso munkanap buli volt, ugy ereztem magam, mint Karacsonykor, amikor rengeteg szines, am haszontalan dolgot kapok, mint pl. tuzogep, rottringceruza (ketto darab), radir, gemkapocs, szamologep, stb., mindezt ugy, hogy senkinek nincs sajat asztala, hanem oda ul le, ahol hely van…

Majdnem megkaptam az elso figyelmezteto felszolitasomat is, (mint az into az altalanos iskolaban…), mert a ceg rendszerei szerint mar tobb mint ket hete ott dolgozom, es ma reggel nem jelentem meg egy kotelezo megbeszelesen, amirol en delben ertesultem, annak kapcsan, hogy elhalasztottak egy honappal.

Be lettem mutatva legalabb 30 embernek, akiknek eselyem sincs eletem vegeig sem megjegyezni a furcsa nevuket es parositani oket arcokkal, kiveve Vladimirt, aki megmaszta az Everestet 8 eve es azota nincs orra.

A varos egy csoda a maga nemeben, de errol majd legkozelebb irok, mert meg ido elott ki fogok fogyni a mondanivalobol.

Puszilok mindenkit,

Nora