Uzbeg vizum beszerzese

Szoval, arrol van szo, ha az ember egy evre elmegy elni Kozep-azsiaba, a regi selyemut nagy varosainak megtekintese nelkul nem mehet haza. Es hat a legszebb varosok Uzbegisztanban vannak. Oda meg halando embereknek vizum kell. Egyenlore meg en is a halando emberek kategoriajaba tartozom.
Egy kicsit tartottam is a vizumproceduratol az elozetes informaciok alapjan, bar inkabb arra szamitottam, hogy szegeny otthonrol erkezo utitarsaimnak okoz majd sok fejfajast a legkozelebb Becsben beszerezheto uzbeg vizum. Aniko lelkes elokeszito munkajanak koszonhetoen azonban egy kimenetellel megusztak a dolgot, sot mi tobb, a rengeteg mail es telefon utan csaknem regi ismeroskent koszontottek oket.
Ami engem illet, elvileg nekem nagyon konnyu dolgom volt, hiszen Almatiban van uzbeg nagykovetseg, gyalog is 1 oran belul elerheto tavolsagban a hazamtol. Sot mi tobb, egy utazasi iroda meg meghivolevelet is kuldott, egyenesen a nagykovetsegre. (En ebbol osszesen egy otjegyu szamot (ugynevezett vizum igenylo szamot) kaptam meg, ezzel azonositva a meghivolevelet.) Szoval minden adott volt egy gyors es problemamentes vizumbeszerzeshez...

Elso latogatas.
Szoval elso alkalommal az volt a baj, hogy delelott mentem. Mert hat a telefonban csak azt kozoltek, hogy delelott 9-12 kozott es delutan 14:30-17 kozott vannak nyitva. Azt nem, hogy delelott nem lehet vizumot igenyelni. Csak delutan. Igazabol nem huztam fel magam, el voltam ajulva azon, hogy lehet ennyire lepukkant kornyeken a konzulatus (a nagykovetseg Asztanaban van), es maga a konzulatus hogy lehet ennyire lepukkant. Gondolom, igy jobban otthon erzik magukat, mert hat Uzbegisztan nem egy gazdag hely. A konzulatus maga ugy nez ki, hogy van egy orbode, kb 8-9 negyzetmeteres, abban van egy iszonyatosan regi faasztal egy fiokkal, egy darab faszek es egy fapad. Es vagy 5 or. A bode elotti 8 nm-es terulet meg hullampalaval le van fedve. Egyebkent meg hullampala keritessel korbe van veve egy terulet. Egyszoval borzalmas. No de ha mar ottvoltam, gondoltam biztosra megyek, es megkerdezem, mi kell pontosan a vizumhoz. Kisebb zavar tamadt, hogy nem tudok oroszul, de hamarosan elorangattak egy angolul egesz jol beszelo emberket, aki biztositott rola, hogy a vizum igenylo szam birtokaban csak az utlevelemre, egy igazolvanykepre es nemi dollarra van szuksegem.

Masodik latogatas
Szoval, kovetkezo het elejen egyik delutan visszaballagtam a nagykovetsegre, az osszes mult heten megadott dolgot magammal vive. A kovetseg 2:30-kor nyit, en haromra ertem oda. A kovetseg elott kisebb tomeg, ami mar jo jelnek szamitott, ezek szerint nyitva van. Bementem az orbodeba, mondtam, jottem vizumot csinaltatni. Mondtak, jo, akkor menjek ki, es ott a papirra iratkozzam fel. Kinn meg is talaltam a papirt, ami egy darab wc papir volt, tele nevvel. En voltam a 27. Fel 4 korul beszedtek a papirt. 4 orakkor bekopogtattam az orbodeba, hogy zuhog az eso, 10 fok van, es alapvetoen szejjelfagytam. Lehetne-e, hogy meghuzom magam itt benn a fapadon. Mondtak, hogy lehetne. Egy kicsit beszelgettunk, elmeseltek ki honnan jott, hany gyereket hagyott otthon, meg hogy milyen szep Uzbegisztan. 5 korul megerkezett a konzul (akinek 2:30-kor kellett volna elkezdenie a munkajat. Megertem, heti negyszer 2:30 es 5 kozott az irodaban lenni nagyon megterhelo lehet.) A konzul megerkezesekkor az orok riadtan kitereltek az orkunyhobol - gondolom tilos idegeneket oda beengedni. Kinn mar baratsagos hangulat volt, 3 ora varakozas utan ugyanis az ember vagy agresszivva valik, vagy beletorodik a helyzetebe es elkezd ismerkedni. Az itteni emberek altalaban ez utobbi verziot valasztjak. Szoval egy par afgan sraccal kezdtem el beszelgetni, egyikuk egesz jol beszelt angolul. Az afgan ferfiaknak igezoen gyonyoru melybarna szemuk van. Beszelgettunk Afganisztanrol, elmeseltek, mennyire gyonyoru hely, meg hogy most az eszaki resze teljesen biztonsagos, tehat feltetlenul latogassak el oda. Szoval most gondolkodom, lehet hogy megis Afganisztanon at megyek haza. 6 ora korul, amikor az otodik embert hivtak be (en a 27. voltam), elkezdtem izgulni, hogy aznap mar nem lesz vizumom, es egyebkent is edzesem van (amirol kezdtem mar lelekben lemondani). Szoval bementem megint az orkunyhoba, hogy kipuhatoljam, varhatoan mikor kerulok sorra. Mondtak sokara, de azert adjam oda nekik a vizumigenylo formanyomtatvanyt. Neztem rajuk hulyen, hogy mirol beszelnek. Mondtak, hogy a formanyomtatvanyrol, amit a neten lehet letolteni. De hat par napja voltam itt, mondom, es akkor semmi ilyesmirol nem volt szo. Hja, mondtak, ket napja valtozott meg az eljaras. Most mar kell formanyomtatvany. Puff neki. Kerek valaki onkentest, akit megverhetek.

Harmadik latogatas
Harmadik alkalommal mar nagyon fel voltam keszulve. Az osszes formanyomtatvanyt kitoltottem, amit talaltam, mindenrol fenymasolatot keszitettem, vittem konyvet es kisparnat a hosszu varakozassal toltendo orakra. Koran mentem, hogy a lista elejen legyek. Mar ketto elott odaertem. Senki nem volt. Gyanus. Ja, hogy a csutortok a kovetseg szunnapja. Juhej! Ugy dontottem, megerdemlek egy kavet a kedvenc helyemen... Utana elballagtam a Kirgiz konzulatusra, hogy feltegyek par kerdest. De ez mar egy masik tortenet...

Negyedik latogatas
Az ember (ket heten belul) negyedszerre mar barmelyik kocsmaba ugy megy, mint torzsvendeg. Na, en is valahogy igy erzem mar magam az uzbeg konzulatuson. A kornyeket peldaeul mar egyaltalan nem latom annyira sokkolonak. Konyv, kisparna nalam, felkeszulve a tobb oras varakozasra, jokedvuen, hogy megint itt lehetek. Tulajdonkeppen ugysincs semmi dolgom. Fel 3--kor feliratkozom a listara, 29. vagyok. Kedvesen megkerdem, mit gondolnak, mikor fogok bejutni. Mondtak, most van benn az elso ot, igy kb egy ora mulva. Engedelyt kerek, hogy addig elmehessek. Szivelyesen megadjak. Elsetalok a kedvenc kavezomba, olvasgatok, sehova nem sietek, ket ora mulva visszaerek. Kerdem, hol jarnak. Felvilagositanak, hogy a masodik 5 ember van benn. Fel 5. Hosszu lesz a mai nap. eppen csak leuolok olvasni, amikor egy srac a telefonban mellettem angolul kiborul a kovetseg munkatempojan. Ramosolygok, elkezdunk beszelgetni, hozzankcsapodik egy harmadik srac. Az elso amerikai, doktorijat csinalja, a modern iszlamrol, ennek kereteben evente uj helyre koltozik. A masik irani, uj-zelandon nott fel, doktorijat csinalja filozofia szakon, es ennek kereteben az elmult ot evben bejarta az egesz vilagot, 3 honapnal nem toltve tobbet egy orszagban. Rogton eldontom, megiscsak tovabbtanulok. Hat korul elugrunk a kozeli boltba par sorert meg egy kis ropogtatnivaloert. Het korul mar teljesen felszabadulva rohogunk, amikor megerkezik az irani baratja. A lany ket eve tanit itt egy iskolaban, kiderul, 50 meterre lakunk egymastol. 8-kor sorra kerulunk. 8:30-kor oromujongassal hagyjuk el az epuletet, vizummal a kezunkben. Persze ezen a heten megunnepeljuk majd kozosen, hogy ilyen sikeresek voltunk.


Szoval megvan a vizum. Kicsit sajnalom. Egesz jo program uzbeg nagykovetsegre jarni. Mindig erdekes emberekkel lehet ott talalkozni. Lehet, hogy jovoheten egyik delutan visszamegyek nosztalgiazni...