2008. szeptember 7., vasárnap

Negyedik havi osszefoglalo

Hat, ez a ho is hamar elment, semmi ujrol nem tudok irni, hetkozben munka-edzes-orosztanulas, hetvegen hegyek (ja, hogy mar megint kirgizisztanba tevedtunk at? meg szerencse, hogy az osszes papiromat otthon hagytam, legalabb azonositani sem tudnak, ha elkapnak a hatarorok...).

Viszont kaptam egy mailt az origotol, hogy ha mar itt vagyok, nem valaszolnak nehany kerdesukre, gondoltam negyedik havi osszefoglalonak pont jo lesz...

Ime.

- Mióta, hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?-
- Majus elejen, 3 es fel honapja erkeztem Almaty-ba.
Mit csinalok itt? Ez az a kerdes, amit az osszes kuldoldi feltesz itt a masiknak es maganak is. Mit keresel te itt? A legtobben nagy, nemzetkozi cegnel dolgoznak, es azt valaszoljak: lehetoseget. Hiszen Kazakhstan alapvetoen meg mindig a vilag vege - biztos vagyok benne, az emberek 85 %-a nem is tudja hol van. Itt sokkal egyszerubb valalatvezetove vallni, mint a nyugati vilagban.
En is egy nemzetkozi tanacsado cegnek dolgozom, de en nem a lehetosegert jottem. Hanem a hegyek miatt. Mindig arrol almodtam, hogy ha kinezek az ablakomon, hegyeket lathassak. Es itt hegyek vannak.
Meg a 10%-os jovedelemado miatt.

- Hogyan mutatnád be 5-10 mondatban a várost/országot, ahol> laksz, szerinted miben jobb, miben rosszabb?
- Hat, Almaty olyan, mint Budapest 15-20 evvel ezelott. Az itteniek nagyon szepnek latjak, de oszinten szolva maga a varos nem valami nagy szam. Nincsenek igazan szorakozo helyek, kiulos ettermek es hangulatos kocsmak, nincs egy mozi ami angolul adna filmeket, es setaloutcabol is csak egy van, aminek a kozepere odaepitettek egy borzalmas bevasarlokozpontot. Szoval szorakozasi lehetoseg a nullahoz kozelit.
Viszont a vilag egyik legszebb kilatassal rendelkezo fovarosa. Az embert mar az jokedvre deriti, ha korbenez. Rengeteg afa, park es szokokut van, amikben a hosegben kisgyerekek furdenek es tinedzserek fogocskaznak, ami kifejezetten hangulatossa teszi estenkent a varost. Az utobbi par evben viszont olyan mertekben megnott a kocsiforgalom, hogy Almaty a vilag 10 legszenyezettebb levegoju varosanak listajara feltornazta magat, es mivel az uthalozatot nem fejlesztettek kellokeppen, hihetetlen dugok vannak. (Hozzateszem, itt mindenki - legalisan - veszi a jogositvanyt, igy minden egyes alkalommal, amikor kocsiban ulok, halalfelelmem van...)
Es meg valami: nagyon kedves emberek elnek itt. Es csak oroszul beszelnek. :)

- Mi hiányzik Magyarországról?
- Hat, a skype sok mindent megold... Azert a csalad megis hianyzik neha. A sarga falam. A torzskavezom. Itt nem lehet normalis kavet kapni.

- Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
- Hogy csak ugy kiugorhatok a hegyekbe. Az oroszoraim. Az emberek, akikkel treningre jarok. Az, hogy ha a nemzeti unnep hetvegere esik, akkor kiadjak a hetfot szabadnapnak. :)

- Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tűnnek kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
- Nagyon kettos. Mivel az orszag nagyon gazdag olajban es a vilag egyik legnagyobb buzaexportore (a ket dolog, aminek az ara mostanaban az egekbe szokik), van egy szuk, elkepzelhetetlenul gazdag reteg.
Aztan ott van a novekvo kozeposztaly, ahol mindenki egy szammal nagyobb autot vesz magank, mint amit megengedhetne.
Es a nagyon szegeny, foleg videki emberek tomege, akiknek a nyugdija nem tobb 17 ezer forintnal, es akik nyakig el vannak adosodva.
Almaty egyebkent rettento draga - altalaban 30%-kal kerul minden tobbe, mint Budapesten. Es az embereknek pont ugyanazon problemaik vannak, mint nalunk; kiveve a politikat, mert itt azert megiscsak egyfajta diktatorizmus van. :)

- Mennyibe kerül egy óra parkolás, buszjegy, mozijegy, egy> sör, egy kávé?
- A parkolasrol fogalmam sincs. Egy mozijegy 2000 ft korul van (orosz hangalamondasos filmre), a buszjegy rettento olcso (a kormany altal tamogatott), tavolsagtol fuggoen 40-120 forint. A sor 120 - 250 ft kozott van ha boltba veszi az ember, ha a keves szorakozohelyek egyiken, akkor 600-1000 ft. Egy kave 500, egy kapuccsino / tejeskave 900 ft-nal kezdodik.

- Mennyibe kerül egy kétszobás lakás havi bérlete a belvárosban?
- Egy 50 nm-es, hegyekre nezo, panellakas minimalis berendezessel a belvarosban 1000 dollar. Egy kicsit normalisabb lakas (aminek a lepcsohazat meg merned mutatni az edesanyadnak is) 1500 dollartol felfele.

- A jövedelmedből mennyit költesz magadra és mennyit tudsz> félretenni? Mire spórolsz, mire gyűjtesz?
- A jovedelmemnek kicsit tobb mint a felet felre tudom tenni. (Bar en dollarban kapom, igy egyre kevesebbet...) Utazasra gyujtok. :)

- Azzal foglalkozol, amivel mindig is szerettél volna?
- Igen, minden pillanatban pont azt csinalom.

- Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
- Altalaban vidamabb. Az emberek talan meg nem idegeskednek annyit, es meg a csalad jatsza itt a kozponti szerepet. 25 ev felett ritka az olyan no es ferfi, aki ne lenne meghazasodva... Es ha munkamaniassal talalkozik az ember, az csak kulfoldi lehet...

- Mitől tartasz, és mi az, amiben reménykedsz?
- Tartani? Semmitol. Abban viszont nagyon remenykedem, hogy tulelem a kovetkezo egy evet a kocsikban. :)

- Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
- Hat, a meg ferjhez nem ment nok hogyan szerezhetnek europai ferjet (apropo, itt az osszes no gyonyoru), Gruzia, melyik hegycsucsot masszuk meg kovetkezo hetvegen, hol lehet venni porcukrot?

- Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
- Oroszul vagz kazakhul? :) Fogalmam sincs. De valoszinuleg a Fuggetlenseg Napjanak alkalmabol tartott Nazarbajev beszed reszletei. (az itteni legnagyobb nemzeti unnep, ami 2 napja volt).

- Mi a legjellemzőbb szabadidős tevékenység felétek?
- Csaladlatogatas. Hegymaszas. Fozocskezes otthon a baratokkal.

- Hányféle szórakozási lehetőséged van szombat este?
- Nagyon keves.... A legjobb talan felmenni a varos kozepen levo domb tetejere, ahol lehet bobozni, a Beatles szoboregyuttessel fenykepeszkedni, miniallatkertet nezni es celbaloni, valamint falat maszni. Vagy elmenni az egyik parkba es venni a helyi arusoktol ploffot (rizseshust), megenni az egyik padon, majd fogocskozni a szokokutban.

- Kívánod-e, hogy a gyerekeid ott éljék le az életüket, ahol te most élsz?
- Hat, ezt majd dontsek el ok...

2008. augusztus 6., szerda

Harmadik havi osszefoglalo

Hat, szerettem volna egy rendszeres havi osszefoglalo sorozatot irni, de a masodik honap olyan gyorsan es eszrevetlenul elsurrant, hogy eszre sem vettem. Igy akar negyedeves osszefoglalo nevet is viselhetne ez a bejegyzes. :)


Igen, valoban mar harom honapja itt vagyok, es tenyleg borzalmasan gyorsan elment. Ha tovabbra is igy rohan az ido, mindjart Karacsony lesz, de uram isten, itt hol talalok karacsonyi ajandekot???


Sokat gondolkodtam Aniko megjegyzesen, hogy en itt vegignyaralom az egeszet, az akkor szivenutott, eppen hetek ota mar napi 14-16 orakat dolgoztam. Aztan rajottem, hogy igaza van. Alapvetoen tenyleg egy nagy nyaralaskent elem meg az ittletemet, kisebb munkaval egybekotve.

Az elmult idoszakban intagralodtam a kazakh tarsadalomba. Bar ezt neheziti, hogy en meg mindig nem tudok oroszul, ok meg magyarul. Az integralodasnak is vannak szintjei, bizonyos szintektol vissza is riadtam. Ilyen eset volt peldaul, amikor realizaltam, hogy itt minden 23 ev feletti no es 25 ev feletti ferfi, aki ket kezzel es legalabb egy fel orral rendelkezik mar hazas, igy en a 27 evemmel igenis venkisasszonynak szamitok. Ez teljes masfel napig ledontott a labamrol, mar azon gondolkodtam, hogy leutazom videkre es elraboltatom magam felesegnek, mert hogy a lanyrablas itt meg TENYLEG divik. Aztan masfel nap utan valahogy megis sikerult tuljutnom a melyponton. Hiszen a 21 eves fiuk az ocsem szavaival elve megis olyan cukik. :)

No de komolyabbra forditva a szot, tenyleg az egyik legerdekesebb elmenyem az otthoni es az itteni parkapcsolathoz valo hozzaallasbeli kulonbseg volt. Mert amikor egy 21 eves fiu szajabol azt hallja az ember, hogy most meg tul fiatalnak erzi magat a hazassaghoz, az olyan termeszetes. De amikor hozzateszi, hogy de 2-3 even belul mindenkeppen nosulni akar, mert o igenis latni akarja, hogy nonek fel a gyerekei, segiteni akar nekik az eletben, es hat 60 even tul mar erre ugye nem lesz kepes; akkor leesik az ember alla. Persze e mellett az erett gondolkodas mellett ott van a masik oldal, hogy a no azert megis csak masodrangu egy kapcsolatban. Mert egyenrangusag csak elmeletben letezik, valakinek mindig kell fonoknek lenni. Es ez akkor mar legyen a ferfi.

Eloszor nem ertettem, hogyhogy nincsenek a nok ezen melysegesen felhaborodva, foleg, hogy itt minden no gyonyoru, Europaban kapkodnanak utanuk, mig a ferfiak tobbsege emlitesre sem melto. Am egy projekt kapcsan megneztem a nepesseg nem szerinti osszetetelet, es kiderult, hogy 10%-kal tobb no van. Tulajdonkeppen harc van a ferfiakert. :) Almaty-ban a helyzet meg rosszabb, egyes remhirek szerint itt 10-szer annyi no el, amit en nem hiszek, ha valaha is igaz volt, a ferfiak is megtudtak es tomegesen idekoltoztek. De azert a nok szama meg mindig a dupplaja lehet a ferfiakenak.

Ha tanacsadoi szemmel nezem a dolgot, 10 ev mulva a nok isteni helyzetben lesznek, amikor Kinaban felno az a korosztaly, ahol 40%-kal tobb a ferfi. Hiszen csak itt vannak a szomszedban. :)


Az elmult idoszakban az itteni etelekhez is hozzaszoktam. Itt ketfajta etel van:

- Gyerekkori kedvenceim (Pl. reggelire tejbegrizt veszek a bufeben, delutan meg olyan igazi szalagos fankot, amit anno nagyi sutott. A boltban nem csak palacsintat lehet kilora venni, hanem csoroget is, ami igy egyutt mar a disznosag teteje, mert ellenallni nem lehet nekik.)

- Barmi mas hussal. Ezt annyira komolyan kell venni, hogy itt egy vegetarianus ehen halna. Meg a gorog salataba is hust csempesznek. Es nem csirket. Hanem baranyt, marhat, lovat.

Szerencsere sokfele gyumolcsot lehet kapni, meghozza viszonylag olcson. Bar az embernek ovatosnak kell lennie, mert minden gyumolcstol, amit nem lehet meghamozni, garantaltan hasmenese lesz. Meg attol is, amit meg lehet hamozni. :)

Szoval sok itt a furcsasag, de en nagyon szeretem oket. Mindig megnevettetnek. Az egyik legnagyobb bevasarlo kozpontban pl. ket honapja nem mukodik a felfele meno mozgolepcso. Treningezik a tomeget. :)

Mostanra ennyit,

Jo nyaralast mindenkinek!

2008. július 30., szerda

Gyalog Kirgizisztanba

Jelentkezem, visszaerkeztem, es meg a biskeki bortonoket sem lattam, a taskentieket meg plane nem. :) Az ut maga csodas volt, a legszebb tajak egyike, ahol valaha jartam.
Nehany parameter:

- 5 nap, kb 120 km., egy 4200 m-es hagoval, satorral;
- 5 napig kasa reggelire es vacsorara, reggel egy kis szaritott gyumolccsel, este sok szalonnaval;
- 5 napig majdnem folyamatosan csepergo / zuhogo / szallingozo eso / jegeseso / ho;
- 6 nagy gleccserpatak atszelese (max 5 fokosak); - 8 fos nemzetkozi ujsagiro – tanacsado csapat (5 orosz, ebbol ketto Kazakhstanban el, ket kazakh es egy magyar)
- Egy onjelolt orult turavezeto. Hihetetlen sebesseggel kezdtem el Ateszt es Dokit ertekelni, es bizni a sajat tudasomban es kepessegeimben.

Na, es akkor a reszletek.

1. nap. – Az indulas Valamelyik orult kitalalta, hogy hajnal 5-kor talalkozzunk a varos kozepen (ami szerencsere 300 meterre van a lakasomtol), onnan rovid kocsikazas utan fel 7 korul mar uton is voltunk. A csapat elso ranezesre eleg erdekes volt, 3 tanacsado, 3 ujsagiro meg egy Yeti, illetve a maradek. 10 ora korul elkezdett esni, amikor atszeltuk az elso gleccserpatakot akkor egy kicsit elallt, majd ujra rakezdett. Szemely szerint nekem a patakon valo atkeles kisebb sok volt, tulajdonkeppen lefagyott a labam abban a masfel percben, amikor benne altunk combig a vizben, es probaltunk nem felborulni az eros sodras miatt. Szerencsere az oroszok hoztak palinkat, igy a felmelegedes eleg hamar megvolt.
Mivel eleve 2300 meter korulrol indultunk, no es egy egesz uveg palinka elfogyott az elso sokk utan, az orosz csapat eleg hamar kidolt, igy delutan 4 korul letaboroztunk es elfogyasztottuk elso adag kasankat…


2. nap. – A hatar

Reggel persze koran keles,
hamar el is ertuk a hatart, ami egy 3500 meteres hago tetejen volt, a semmi kozepen. Hatarornek semmi jele... Az ut maga konnyu volt, csak a nagy hatizsakok es a tav tette nehezze. A turavezetonkon ezen a napon jelentkeztek az orulet elso jelei: mindenkeppen ketszer annyi tavot akart megtenni, mint amennyit egy normalis csapat megtesz, es nem erdekelte, hogy az oroszok nem birjak a tempot. A taj viszont gyonyoru volt, es este 10 korul a satrat is sikerult felallitanunk. :)

3. nap – A to

Az elozo napi 14 oras menet utan a csoporttagok kidoltek, igy delelott pihenes volt, illetve fakultativ programkent elmentunk megnezni egy kozeli tavat. Ott kotelezo programkent furodtunk (ami a beleugrasbol, szidkozodasbol es minnel hamarabbi kijovetelbol allt.) En meg ilyen kek tavat eletemben nem lattam...

Delutan elvandoroltunk a gleccser alatti tormeleklejto aljahoz, orommel elfogyasztottuk a kasankat, tabortuzet raktunk, megtalaltuk a kozosen elenekelheto dalokat, mint `Ha jo a kedved usd a tenyered; valamint `Kacsatanc`, es a siker oromevel tertunknyugovora.

4. nap – A gleccser

Hajnal 4-kor keles, 6-kor indulas. A hosszu toremeleklejto utan elertunk a meglepoen hosszu gleccserhez. Na, itt kezdett gyanu lenni a dolog, hogy egy ilyen kiterjedt gleccsert keresztezunk, es tenyleg semmi felszerelest nem hozunk? Amikor ramutattak az atjarora, elkezdtem ketelkedni, hogy ezt meg lehet-e csinalni... Nem lehetett. Az utolso 5-10 meter 70 fokos jegfal volt, amin keptelenseg volt felmenni, foleg ezzel a csapattal.

Persze kiderult, hogy van egy joval egyszerubb ut, a gleccser kozepen keletnek kell fordulni egy tormeleklejtonek, csak az `nem olyan izgalmas` a vezetonk szerint.

Hogy izgalom eleg legyen, es mivel egy paran a kimerultseg szelen voltak, a gleccser kozepen ejszakaztunk, ahol ejszaka a gleccser mozgasat hallgatva volt idom elgondolkozni, hogy a francba fogom orult vezetonket lebeszelni, hogy egy masik, meredekebb es eddig jaratlan gleccsert valasszunk tovabbi utunknak, mindenfele felszereles hianyaban. Ahhoz kepest, hogy 32 eves ferfi, tulajdonkeppen elkezdett hisztizni, hogy en megigertem neki, hogy arra mehet, es amikor mondtam, hogy menjen, de en nem, es mivel szukeben vagyunk idonek nem varok 6 orat, amig probalkozik feljutni a gleccseren. Erre megkerdezte, hogy de akkor megis ki fogja megmenteni, ha beleesik egy gleccserhasadekba? ...
5. nap – Megerkezes

Vegul is nagy nehezen sikerult kiharcolnom, hogy demokratikusan szavazzunk az utvonalrol. Es mentunk a normalis, veszelytelen es istenien elvezetes turistauton. Cserebe fel napig nem szolt hozzam a turavezeto. :) Viszont masik 4 ember ot percenkent imat mormogott felem, es Szentpetervarra barmikor hivatalos vagyok. :)
Gyonyoru volgybe jutottunk ki, delutanra elertuk az elso jurtakat, ahol megittam elso pohar kumiszomat (nagyon finom!), vettunk kirgiz kenyeret, es este 8 korul elertuk a `kocsiutat`, ahol kibereltunk egy 50 eves jarganyt, amely 6 km/oras sebesseggel levitt a topartra.

6. nap – Lake Issyk-Kul

A to maga kisse csalodas volt, en valami vilag vegi elhagyott helyre gondoltam, e helyett Balaton 2 volt, aranyparttal, Jet-skivel, csuzdaval, vattacukorral. Ellenben 19 foknal nem volt melegebb, sos vizu, es mindket oldalan 4000-es csucsok veszik korul. Egy kis kulonbseg megis van. :) Talaltunk egy nagyon edes kis szallast, egy 70 koruli lengyel neni otthona, a kertben a zuhany, meg egy lugas, tele gyumolcsfaval, es palacsintat sutott nekunk delutan. Egyszeruen tokeletes volt. Strandolas mellett elmentunk a helyi bazarba, szuper volt, kb mint 20 evvel ezelott Magyarorszagon. Hihetetlen mennyisegu vicces kalapot vasaroltunk ossze, en meg vettem egy gyonyoru horgolt kendot, amire a szentpetervari lany kijelentette, hogy naluk csak a nagymamak hordanak ilyet.

7. nap – A visszaut

Szombaton az ejszakai busszal jottunk vissza. Ez sem telt esemenytelenul, ugyanis delutan meg elmentunk egyet hajokazni a tora, ami elvileg egy egy oras hajout lett volna, az ido felenel egy kis furdessel a to kozepen (ami meglepoen hasonlitott a hegyi tavi furdeshez, nevezetesen beleugrani, szitkozodni es minnel hamarabb kiuszni.). Minden a terv szerint meg addig a pillanatig, amig nem akartunk visszaindulni. A motor ugyanis nem indult. Tovabbi egy ora a to kozepen, mire megerkezett a mentohajo. :)

Azert boven elertuk a buszt, en pillanatok alatt elaludtam, csak a hatarnal, ejfel magassagaban ebredtem. A kazakh srac szabalyosan reszketett mellettem a belepo pecsetem hianya miatt, de en olyan faradt voltam, hogy elfelejtettem felni. Valoszinuleg szerencsem is volt, keso volt, nagy tomeg, es szerintem a hatarorok egyszeruen nem ismertek a latin betuket, mert ot percnyi tanakodas utan megkerdeztek, melyik orszagbol is jottem, majd ranyomtak a kilepo pecsetet a vizumomra es elengedtek. A kazakh oldalon kb ugyanez a sztori jatszodott le. Szoval most van ket kazakh belepo pecsetem, de kilepo egy sem. :)

Osszefoglalva, csodas volt a tura. (Meg ha a leirasban tobbsegeben a nehezsegek is szerepelnek...) Sokat lattam, sokat tanultam, es szereztem egy-ket uj baratot. Es Kirgizisztan az a hely, ahova vissza kell menni...

2008. július 19., szombat

Kirgiz vizumszerzes

Sziasztok!
Vegre megvannak az elso fenykepek A HEGYROL, mert
- nem felejtettem el vinni a kameramat
- volt is benne elem
- nem is merult le az elem az elso kep ellovese kozben
- es volt is kedvem meg idom elovenni.
Igy kisse megkesve bar, de egy-ket kepet most felrakok. Mert ugye ahhoz kepest, hogy minden hetvegemet 3000 m felett toltom es mar ketszer masztam meg 4000 m feletti csucsot, meg semmit nem lattatok belole... Egyebkent egy csucs megmaszasa altalaban ugy nez ki, hogy eloszor egy tormeleklejtot keresztezunk, aztan megmaszunk egy gleccsert, es az utolso parszaz meter konkret sziklamaszas, ami 4000 meter felett eleg izgi. :) Megvettem eletem elso hagovasat, gyonyoru sarga, ami megy a gyonyoru sarga bakkancsomhoz meg a gyonyoru sarga hatizsakomhoz. :) Sajnos jegcsakanyt nem talaltam sargaban. ;)
No, de ma a vizumszerzesi procedurarol akartam meselni, mert hat holnap indulok Kirgizisztanba, egy hetre. Gyalog. Kirgizisztan ugyanis nincs messze, es allitolag egesz kozep-azsia legszebb tava osszesen 60 km-re van Almaty-tol, mar Kirgiz oldalon. Csak nehany hegylanc valaszt el tole, szoval egy-ket orosz es kazakh baratommal fogjuk a satorfankat (a sarga hatizsakomat, bakkancsomat es hagovasamat...) es 4-5 nap alatt elsetalunk a tohoz. Ott eltoltunk tovabbi 3 napot, majd busszal visszajovunk. Az ut vissza busszal 8-10 ora, mivel meg kell kerulni az egesz hegyet, azon keresztu ugyanis nem vezet ut...

No de Kirgizisztanba kell vizum a magyaroknak. Ezt idoben el is kezdtem intezni, nevezetesen 2 hete odamentem a HR osztalyunkhoz, hogy mennyi idobe telik megszerezni a vizumot, es tudnak-e segiteni. Ok meg mondtak, hogy ket nap alatt kesz van, szoval ne izguljak, hozzam be hetfon az utlevelemet, es ok mindent elinteznek. Szoval en nem izgultam (itt kovettem el a hibat, az ember soha ne higyjen a HR osztalynak), behoztam hetfon az utlevelemet, mire kedden delutan kaptam toluk egy levelet, hogy bocsika, ez megis nem ket napba, hanem 2 hetbe fog tellni. Ami kicsit sziven utott, ket dolog miatt is:

- nekem volt 2 napom, hogy megszerezzem, mivel a kovetseg hetfo es csutortok kozott van nyitva, en meg vasarnap indulnek;

- mar egyszer a HR elcseszte az orosz vizumom megszerzeset, ami miatt nem tudtam elmenni egy treningre Moszkvaba. A legvicesebb az volt, hogy ket hettel a trening utan kaptam egy levelet a vizumfelelostol, hogy azonnal vigyem neki az utlevelem, hogy megkapjam az orosz vizumot. Amikor meg kerdeztem, hogy megis minek, ket hete kellett volna, nem ertette a szitut. Szoval mar csak ezert is gyanakodnom kellett volna...

Visszaterve a sztorira (a HR osztaly ugyeirol egy egesz konyvet tele tudnek irni), ott alltam kedd delutan az utlevelemmel a kezemben, kirgiz vizum nelkul, majdnem sikitva, teljesen lemondva a kirgiz utamrol, amikor az egyik kolleganom megkerdezte, mi a baj. Elmeseltem neki, o meg volt olyan jo fej, hogy elkezdett biztatni; ha csak egy franya meghivolevel hianyzik a vizumkerelmemhez, azt szerzunk valahonnan. Igy korebjartuk a kornyek osszes utazasi irodajat, es talaltunk egyet, ahol nagyon korrektek voltak, szerda reggelre keritettek nekem egy meghivolevelet egy szallodatol. Kozben egy masik kolleganom felkutatta Kirgiz ismeroset, aki itt el Almaty-ban es bejaratos a konzulhoz. Nem tudom, mivel tartozik neki az ipse, de szerda delben ott vart az iroda elott kocsival, elvitt a kozulhoz, aki 15 perc alatt elkeszitette a vizumomat, kozben teaztunk es oroszul tarsalogtunk kazakhstan es magyarorszag gazdasagi helyzeterol valamint a hegyekrol, ami leginkabb sohajtozasokbol, szemforgatasokbol es bologatasbol allt, mivel az en orosz tudasom meg mindig nem az igazi... 1 orara vissza is ertem az irodaba, egy kirgiz vizum boldog tulajdonosakent. Es legszivesebben a HR osztaly osszes munkatarsanak az orra ala dorgoltem volna, de visszafogtam magam...
Szoval most mar semmi sem allithat meg, hogy Kirgizisztanba menjek. Igaz, aprobb problemak meg vannak, peldaul hogy nincs hivatalos hataratkelo a hegyekben, igy gyakorlatilag beszokunk az orszagba. Ami nem lenne baj, ha nem pecsetelnenek a hataron. De igy elegge feltuno lesz amikor visszafele jovunk busszal, hogy nincs belepo pecset a vizumomon. Igy csak az orosz tarsaimban bizok, hogy valahogy majd csak kidumaljak a dolgot. Allitolag meg lehet vesztegetni a hataroroket mindossze 20 dollaral, de en magamat valahogy nem latom, ahogy hatartort vesztegetek... Esetleg majd kuldok korsms-t, hogy gyertek latogatni a taskenti bortonbe. :)
Egy het mulva jelentkezem, kepes beszamoloval, ha ket heten belul semmi hir rolam, kezdjetek el izgulni. Tovabbi jo nyarat nektek!
Ui.: Haho Pityesz! De jo, hogy ramtalaltal. :)

2008. július 8., kedd

Blogtarsak

Nagy oromomre szolgal bemutatni ket ujjab hasonszoru blogtarsamat.
De mivel elmulasztottam bemutatni a masik harmat, ezert veluk kezdem. :)

Szingapurban nevu blog noverem es ferje, Balazs elmenyeit dolgozza fel egy eves Szingapuri es kornyekbeli tartozkodasukrol. Lassan a vege fele kozelednek az egy evnek, kisebb Ausztraliai kiterovel 1 honap mulva erkeznek haza. Sok vendegszerkeszto is van a blogban, tobbek kozott en is, mar csak ezert is erdemes olvasgatni. :)

Sarkunyho epites nevezetu blogban Laoszi elmenyeimre utalok vissza, ahol harom napot sartegla gyartassal toltottem. A fiuk azota megepitettek a kunyhot belole, ami inkabb kisebb palota lett, oktoberben kozos unneples van az oktoberfest-en Munchen-ben, mivel a vezeto odavalosi. Erdekes megnezni, mit lehet csinalni egy kis sarbol...

Mas is... blogban mas Kazakhsztanba telepult magyar elmenyeit tudjatok megnezni, meg iskolas szemmel.


Es akkor az ujjak:
Zsoltiek Chicagoban nevezetu blogban Zsolti baratom es kedvese kalandjait olvashatjatok, ok is kitelepultek oda egy evre, en irigykedve olvastam a 30km-es homokos partrol meg a sok kulturalis lehetosegrol, ezek itt nagyon hianyoznak. Ablogmeg nagyon uj, igy erdemesidorol-idore visszaterni, biztos vagyok benne, nem otthon tevenezessel fogjak az idejuket tolteni. :)

Vegul Kazakhstan Everest maszo szemmel cimu blogban a litvan kollegam, Aldas Kazakh elmenyeit olvashatjatok, kisebb nehezitessel oroszul. A sok hegyes kep miatt azonban mindenkeppen erdemes megnezni a blogot...

Remelem sikerult kitoltenem rengeteg szabad idotoket erdekes olvasmanyokkal. :)

2008. június 30., hétfő

Tuzoltas kazakh modra

Mar megint hihettelen eletveszelynek voltunk kiteve. :) Kigyulladt a konyha az irodaepulet alagsoraban, igy tuzriadot rendeltek el. Na, ez azert egy kicsit tulzas, a szintunknek levo ornek az egyik munkatarsam szolt, hogy iszonyu nagy fust van kinn, eg a haz, nem kene kiterelni az embereket? Az or megkerdezte milyen fust, majd kinezett az ablakon, es elkialtotta magat, hogy tuz van, mindenki kefele. Persze oroszul, amibol en egy kukott nem ertettem.

Az emberek vermersekletuknek megfeleloen siettek vagy nem siettek kifele, valaki a laptopjat kapta fel, egyesek az edzocuccukat. :)

A tuzoltas is olyan igazi kazakh modra ment, az emberek elkezdtek ket vodorrel locsolni az ablakbol a tuzet. Mire megerkeztek a tuzoltok, mar majdnem el is oltottak.

Bar allitolag ez itt igy szokas, a multkor a fonokom lakasaval szembeni epulet gyulladt ki, azt is eloltotta a lelkes lakonep mire a tuzoltosag fel ora mulva kivonult...

Hat, ezt is tuleltuk, most nezegetjuk egymas fenykepeit. :)

2008. június 17., kedd

Mozgas

Sziasztok!

Mar jo ideje nem irtam, de itt hihetetlen sebesseggel telik az ido es szaguldanak az esemenyek, alig birom kapkodni a fejem jobbrol balra, meg vissza. Peldaul a mai nappal elertem, hogy mar porszivom is van a lakasomhoz (juhe, tudok takaritani) - csak hat hetembe tellett, igaz, mar vagy harom hete megkaptam a vasalodeszkat, ami azota a nappali kozepen van. Igy egesz otthonossa valt a lakasom, olyan, mintha lenne benne butor. :) Ha a szarado ruhakat is kiteszem, teljesen baratsagos lesz, elobb-utobb meg a falakat is befestem csikosra...

Na de most a mozgasrol akartam nektek irni, mert az itt az egyik kedvenc temam. Amikor megerkeztem, az elso ket hetben az alabbi megallapitasokat tettem:
- Ilyen piszkos levegoju varosban kizart dolog, hogy barmilyen erolteto sportot csinaljak, kivaltkepp futni nem fogok.
- Ahhoz, hogy lovagolni megtanuljak, ki kell menni a hegyekbe, ezt meg igazan csak kocsival lehet - megse tanulok meg lovagolni...
- A legjobb lesz, ha befizetek valami konditerembe, es eljarok oda hetente parszor.

Ehhez kepest most
- Hetente ketszer futok a varosban,
- Hetvegen lovagolni jarok a hegyekbe,
- A konditermeket messze elkerulom.


Konditerem.

Szoval az ugy tortnet, hogy lemondva a futasrol meg lovaglasrol elkezdtem konditerem utan kajtatni. A varttal ellentetben ez nem bizonyult konnyunek. Eloszor is, nincs sok. Masodszor is, mind kifizethetetlenul draga. Mondjuk nagyon popecek. Az elso erdekesseg, amivel szembesultem, hogy itt nincs sem napi, sem havijegy. Eves berlet van, es kesz. 5000 dollalert. A legolcsobb, amit talaltam, az 3000 dollar volt. (Allitolag azert ilyen draga, mert ilyen magasak a berleti dijak.) Osztottam, szoroztam, de barmilyen alacsony dollar arfolyammal szamoltam is, egyszeruen nem birtam magam ravenni, hogy ehezzek a kondiberletem miatt. Nem is ertettem, hogy ki az, aki megvesz ennyiert egy berletet, amig a hazinenim, akinek eddig nem volt penze arra, hogy vegyen egy porszivot, elmeselte, hogy neki ez az alma, es arra rakosgatja felre a penzet, hogy az egyik legluxusabb konditerembe vegyen egy berletet. Es orult nagyra nyilt a szeme, hogy nekem ez nem tartozik leghobb vagyaim koze.

Szoval mar eppen ott jartam, hogy az osszmozgasom a lakasom es az iroda kozotti reggeli es esti seta lesz (tegyuk hozza, 20 perc oda, es 20 perc es legalabb 100 m szintemelkedes vissza, egesz jo kis sport ez is...), amikor az iroda melleti haz alagsoraban megtalaltam almaim aerobik klubjat: egy pici terem, heti harom edzes este 8-tol, havi berlet, es kifizetheto aron! Annak kulon orultem, hogy mindig ugyanaz a csapat, 8 no, meg az edzo, aki regebben allitolag valami hiresebb edzo volt errefele. Ami belefer a kepbe, mert ha ne adj isten kihagyok egy alkalmat, kovetkezo edzesen biztos olyan fejmosast kapok, hogy mit gondolok en, hogy csinalhatok ilyet irgum-burgum, soha legkozelebb. Egyebkent egy imadnavalo csaj, meg az egesz csapat, nagyon kedvesek, kulon figyelnek ram, hogy mindig ertsem, mit kell csinalni. Masreszrol ezek az edzesek teljesen ketto az egyben, abban az ertelemben, hogy az orosz nyelvtudasom itt fejlodik a legjobban, a szamokat 1-tol 16-ig oda-vissza, ha almombol felebresztenek is tudom. :)

Azert vannak erdekessegek itt. Az ora mindig ugy nez ki, hogy fel orat ugralunk, fel orat erositunk. Az ugralas alatt 5 percenkent megallunk, es ossznepi vizivas van, amit nem lehet kihagyni. Az ember ugralas alatt, foleg ha 1 liter vizet kozben megiszik, megizzad persze. Ezek utan a lanyok polot cserelnek, mert ugy komfortosabb, es a tovabbi izzadast megelozendoen kis papirtorlokkel torolgetik magukat. Ami persze eleg vices volt az elso alkalmakkor, csak akkor kezdtem magam kicsit kellemetlenul erezni, amikor nagy szemmel meredtek ram, hogy en nem csinalom ugyanezt, es alapvetoen jol erzem magam az izzadt polomban. Es hat igen, be kell vallanom, beadtam a derekamat, most mar en is torolgetem magam az apro papirtorlokkel, bar polot meg nem cserelek…


Lovaglas

A kovetkezo, sport, ami bejott a kepbe, az a lovaglas. Mert hat az ember, ha mar kozep azsiaban jar, el kell mennie egy lovas turara (termeszetesen szoren ulve meg a lovat, mint ahogy Krisztatol megtanultam), de ahhoz eloszor megis illik megtanulni lovagolni. Elvileg ezt a belvarosban is lehet, de egy akkora lovaster all rendelkezesre, hogy tyuklepesben 10 mp alatt korbe lehet setalni, meg en a hegyekbe akartam menni. Szoval irtam a helyi lovas szovetsegnek, akiktol megkaptam egy lovasklub edzojenek a nevet es telefonszamat. Felhivtam, es mondtam neki, hogy szeretnem minden hetvegemet a klubban tolteni es lovagolni tanulni. Mondta, hogy hat ezt nem lehet, kimehetek a klubba, amit tomegkozlekedessel nem lehet elerni, mert a hegyekben van, amerre busz mar nem jar, es csak hetkoznap, vagy esetleg szombaton vannak. Aztan beszelgettunk meg egy kicsit, kiderult, hogy tolem 5 percre laknak, es felajanlotta, hogy kivisznek szombaton kocsival.
Igy kezdodott a baratsagunk Elenaval meg a ferjevel, Oleggel. Eloszor nagyon ketkedoen fogadtak, de hamar osszemelegedtunk, Oleg tanit engem lovagolni egy akkora angol paripan, amekkorat meg eletemben nem lattam. En meg egesz nap kinn vagyok a jo levegon, segitek apolni a lovakat meg repaval etetem oket. Jo moka. A lovaglotudasom is egesz jol halad, bar a belso combizmaimnak meg van hova fejlodnie, egy ora edzes utan mindig ugy erzem, nem tartanak meg a labaim a foldon… A loval is egeszen osszebaratkoztunk, mar neha hallgat ram, es nem a maga feje utan megy. Persze Oleg tud mindig inspiralni a fejlodesre, azt mondta, ha mar mindent jol tudok, megyunk a hegyekbe loval, meg hogy ne izguljak, ugyis minden kezdo leesik a lorol, en is le fogok, higyjem el, de ez nem baj…
Minden alaklommal tortenik valami erdekes esemeny is, a multkor az orszagos ugratoverseny volt, es mint a csapat oszlopos tagja irto fontos feladatot is kaptam: en voltam az egyik idomero. :)


Hegymaszo edzes

Hat ez meg valahogy ugy kezdodott, hogy mondtam a cegnel dolgozo Everest maszoknak, hogy menni akarok Kan Tengri-t maszni, mire kirohogtek. Mondtam, hogy tenylleg menni akarok, erre megint kirohogtek. Erre en mergesen neztem rajuk, igy azt mondtak, akkor edzenem kell, elvisznek az itteni maszoklubba, bemutatnak az embereknek, akikkel edzhetek.
Az itteni maszoklub a katonasag resze – legalabbis a neveben benne van, hogy a kazah koztarsasag maszoklubja, es az itteni katonasagi edzotermet hasznaljak. Az edzoterem tulajdonkeppen egy teljes katonasagi komplexum, focipalyaval, futopalyaval, es kinti meg benti edzoresszel. A kinti edzoresz ugy nez ki, mint ha sok szonyegporolo vasat allitottak volna fel egymas melle, a benti sem sokkal kulonb, szerintem 30 eve nem nyultak hozza, nem fejlesztettek es nem takaritottak. Cserebe viszont igazi edzes feeling-je van az embernek: nagy drabar allatok (a katonak, a karatesok es a sulyemelok is ide jarnak edzeni) izzadtsagszaga uszik a levegoben, es (fel)meztelen pasik rohangalnak a kozos zuhanyzo es a fal nelkuli oltozo kozott. Persze mi most kinn edzunk, tehat nem sok eselyem van latni a puceran szaladgalo ferfiakat, majd telen…
Az edzes maga nagy moka. Egy orat futunk, fel az itteni kisebb hegyre meg vissza, eloszor egy patak partjan, utana meredeken fel a hegytetore. Elso alkalommal, (amikor kikoptem a tudomet mire visszaertunk a futasbol, de azert rettento buszke voltam magamra, hogy vegig tudtam csinalni,), szoval elso alkalommal, amikor futas utan kozoltek velem, hogy akkor ez volt a bemelegites, most johet az edzes, azt hittem viccelnek. Jelentem, nem, nem vicceltek. Tenyleg a futas volt a bemelegites... Utana jott az egy oras edzes, ami nyusziugrastol elkezdve fekvotamaszon keresztul mindenfele gyakorlatot tartalmaz. Ez utan a bizonyos elso alkalom utan (a tobbiek ugrabugralva koszontek el egymastol) en negykezlab masztam haza. Meg az a szerencse, hogy az edzoterem pont 200 meterre van a lakasomtol, igaz ehhez meg kell masznom egy haztetot, de ugye az mar semmiseg egy ilyen edzes utan. Az elso alkalom utan egesz ejszaka nem tudtam aludni annyira fajt mindenem, rajottem, hogy egy hulye vagyok, hogy tonkreteszem magam ilyesmivel, es egyebkent sem akarok en hegyet maszni, senki ra nem tudna venni, hogy a kovetkeore is elmenjek.
Aztan valahogy megis en voltam az elso, aki csutortok este megerkezett az edzesre...
A csapat egyebkent nagyon jo, osszesen kb 30 ember, ebbol 20-an szoktunk ott lenni. Az edzoink a legnagyobb itteni hagymaszok, (Denis Urubko) most jottek vissza egy sikeres Makalu expediciorol. Ugy kepzeljetek el, mintha Eross Zsolt meg Mecs Laci tartana otthon hetente ketszer edzest a lelkes ifjusagnak, teljesen ingyen es bermentve. Hetvegenkent meg hagymaszas vagy sziklamaszas van, van a klubbnak a hegyekben egy kiszuperalt katonasagi vagonja, ahol lehet aludni, de errol majd legkozelebb.
Azert itt is vannak anomaliak, peldaul a srac, aki elvitt a maszoklubba nem jar velunk a hegyekbe meg edzeni sem, mert a maszocsapat vezetojevel par eve rettentoen osszevesztek. Allitolag valami no volt a dologban, bar azert Vologya bevallotta, hogy inkabb a ket dudas egy csardaban nem fer meg szituacio allt fenn, mert hat mindketten vezetni akartak a hegyen, azt meg ugye nem lehet. Persze ilyet mi is lattunk mar. :)
Masik erdekes dolog, hogy itt csak arra a hegyre mehetsz veluk, amelyikre ok engednek. Ez nyilvan a hegy nehezsegetol fugg, meg az ember eronletetol. Azert vannak szabalyok, az 1 a-tol 6 b-ig kategorizalt csucsok kozul akkor mehetsz mindig az eggyel nehezebbre, ha legalabb ket eggyel konnyebbet megmasztal mar. Az osszes maszasrol naplot vezetnek, es mindenkinek van egy szemelyi kartyaja, amire pecsetet kap egy csucs megmaszasa utan. Mondtam is, hogy nagyszeru, en mar megmasztam egy par csucsot, nem kezdenem a legalso kategoriaval, bar szivesen megyek oda is kirandulni. Erre feleltek, hogy nagyszeru, akkor mutassam a pecsetet. En meg butan neztem rajuk, mondtam, nalunk ez nem szokas. Mondtak, nincs pecset, akkor elorol kell kezdenem. Mondtam, van fenykep rola. Mondtak, nem eleg, pecset kell. Es akkor ebben maradtunk. Most gyujtom a pecseteket. :)
Ami persze igy utolag nem rossz, mert a legkonnyebb, 1b-s csucs amin voltunk mult hetvegen is 4000 m magas volt, egy olyan tormeleklejtot kereszteztunk, hogy ihaj, es az utolso 100 meter tenyleges sziklamaszas volt... No de ez mar egy masik tortenet.

Osszefoglalva, nem unatkozom. :) A heti harom aerobik es ket hegymaszo edzes utan a hetvegen most mar dontenem kell a hegymaszas, a lovaglas es a biciklizes kozott, ami nem konnyu... Persze azt is hozza kell tennem, hogy eddig soha nem jott ossze a heti hat nap edzes, mert mindig becsuszik valami ossznepi buli vagy sorozes, vagy egyszeruen csak a munka esetleg a 37 fok, amiben az embernek valahogy nincs kedve futni. Viszont az aerobik orak, amik ket honapja meg kemeny edzeseknek tuntek mara mar delutani matinekke avanzslodtak, igy jovo honapban lehet, hogy balettra valtom oket. 8 eves koromban ugyanis megszakadt balettkarrierem a szuleim nem-kitartasa miatt. Puszi anya. :)