Tizedik

Bar roved volt a honap rengeteg esemeny tortent. Na jo, esemenyszamba valoszinuleg csak nekem mennek, mert hat ki is figyel fel arra a mai vilagban, hogy

- Fodrasznal voltam
Nem viccelek. Eletem fodraszelmenye. Mert hat tagadhatatlan, hogy otthon sokkal jobb fodraszok vannak. De. Meg eletemben olyan fodrasznal nem jartam, ahol bevezettek a VIP terembe (itt keso szedulni kezdtem, vajon mennyibe is fog kerulni…), aminek az ajtajara nagy betukkel ki volt irva az, hogy VIP. A szoba nagysaga a nagyszobameval vetekedett, es csak ram vart. Majd megjelent a fodrasz, egy tagadhatatlanul meleg hapsi, aki az elso masodpercben elbuvolt. Miutan 10 percben megvitattuk, hogy megis milyen frizurat szeretnek (egyetlen kitetelem a hajmosason kivul semmi mast ne kelljen vele csinalni) kovetkezett az erzeki hajmosas – feher borfotelben. Majd a ropke masfel oras hajvagas, aminek kovetkezteben most ugy nezek ki mint a Beatles fenykoraban. De nem ez a lenyeg. Hanem a fodrasz arca. Minden egyes masodpercben olyan koncentralassal es elvezettel formalta a hajam (a nyiras itt nem lenne eleg kifejezo szo), hogy attol teljesen a mennyorszagban ereztem magam. Mielott elmentem, megkoszonte, hogy nyirhatta a hajam, mondvan, itt minden nonek unalmas, hosszu haja van, es vegre valami mas. Harom napig jo kedvem volt. Ehhez kepest nem is volt annyira draga.

- Szinhazban voltam.
Tragikomedian. Termeszetesen orosz nyelvu volt az eloadas. Nem, ki kell abranditsalak titeket, meg mindig nem tanultam meg oroszul. Sot. De mar hianyzott a kultura, meg amikor izlandon voltam szinhazban azt is elveztem (igaz, az musical volt). Osszessegeben nagyon tetszett a darab. Termeszetesen egy kukott nem ertettem abbol, hogy mit mondanak. Es megis ertettem, hogy mi tortenik.
A darab kozben azon gondolkodtam, hogy pont ugyanezt csinalom az elmult 10 honapban. Emberek karattyolnak korulottem, en meg nezem oket, az arcukat, a mozdulataikat, es az esetek tobbsegeben pontosan tudom, mi tortenik. Neha pontosabban, mint akikkel beszelnek. J Persze nem a reszleteket. Hanem a lenyeget. Ami kifejezetten hasznos, marmint ha az ember a lenyegre tud koncantralni. Igy mindig azt, es csak azt tudom, amit igazabol tudni akarok – a tobbi reszletbe nem megyek bele. Es ettol nagyon nyugodta valt az eletem.

- Hos hazavedo ferfiak napjat unnepeltem
A kazahok mindig talalnak valamit, amit unnepelni lehet. Az senkit nem erdekel, hogy 2000 eves hagyomanyrol, a szovjet idokben bevezetett es mar eltorolt kotelezo unneplesrol, vagy a szovjet idok utan bevezetett kotelezo unnepsegrol van szo. Mindegyiket lelkesen megtartjak. Mert a lenyeg, hogy unnepelni lehet. Ebben a honapban ket ilyen esemeny is volt, telbucsuztatas (reszletesebben kesobb) valamint a hos hazavedo ferfiak napja. Ez utobbi a szovjet idok kituntetett unnepe volt, es a nok azota is lelkesen keszulnek ra. Persze megvan ennek az oka – az egyik kedves ferfikollegam reggeli kozben kifejtette, hogy mar az iskolaban is az jarta, hogy amennyire unnepeltek a nok oket ezen a napon, ok annyira unnepeltek vissza a noket Nok napjan. Es mivel osszesen ket hettel van Nok napja kesobb, igy az emlek meg kellokeppen friss… Szoval nagy partit csaptunk a ferfiaknak az irodaban, iszonyatos mennyisegu kajaval es innivaloval, es kisebb szinhazzal. Negyen lanyok beoltoztunk doktornonek, hogy leellenorizzuk, a fiuk tenyleg alkalmasak-e a hos hazavedesre. Bizonyitaniuk kellett erosseguket (fekvotamasz, fekvotamasz egy kezzel, fekvotamasz egy ujjal),

okossagukat (eze Ellen nagyon tiltakoztak, azt allitva, a katonaknak itt butaknak kell lenniuk) es vedelmezokepesseguket (ez utobbit a HR-es lanyok megmenekitsevel a Hunok elol, de erre valamelyikuk bekiabalta, hogy mar mindegy, mar itt vannak…) A lenyeg, hogy nagyon jol sikerult a parti, a munkaido vegere mindenki sikeresen becsicsentett, es a fiuknak most fajhat a fejuk, no nem a masnapossagtol, hanem hogy megfeleloen unnepeljek a lanyokat Nok napja alkalmabol. Amit persze nem tudom, mikor fogunk megtartani, mert marcius 8. vasarnapra esik, igy itt kiadjak a hetfot szabadnapnak. (Egyszeruen imadom ezt az orszagot!!!)

- Es meg mindig folyik a viz a csapbol, ha megnyitom!
Tudom, tudom. Ez nektek termeszetes. Hja kerem. A szerencsesek. Mert nektek nem olyan kalandos az eletetek es nem aldott meg a josors egy olyan hazinenivel, aki szegeny ugy gondolta, hitelre vesz negy lakast, kiadja, es meggazdagszik belole. Csak nem szamolt a vilaggazdasagi valsaggal. O sem. Meg valoszinuleg soha nem is volt egy gazdasagi zseni. Meg talan rendes ember sem. Es ennek az egesznek az osszetett hatasakent most mindenkinek tartozik – a banknak, a csokkeno ingatlanertekek miatt szerintem kb masfelszer annyival, mint amennyit most ernek a(z egyebkent jelenleg eladhatatlan) lakasai; nekem, meg mindg harom havi lakberrel, aminek kovetkezteben nem tudok kikoltozni; es legnagyobb meglepetesemre az osszes kozuleti szolgaltatonak (viz, gaz, villany), akik kituztek az ajotmra egy darab fecnit ket pecsettel, hogyha egy hettel ezelottig nem fizetek be egy ajulasig nagy osszeget (kb. masfel eves rezsikoltseg), akkor azonnal kikapcsoljak az osszes szolgaltatast. Ez csak azert utott igazan mellkason, merthogy en minden honapban fizettem a rezsikoltsegeket a hazineninek, aki mindezt egy vallranditassal intezte el: hja, neki eppen szuksege volt arra a penzre. Igy minden reggel felkeles utan, meg este, edzes utan hazaterve, kisebb oromunnepet jarok, hogy hu, eg a lampa, folyik a viz, es meleg van a lakasban. Ennyi orom egyszerre ritkan eri az embert, nekem meg ketszer is kijut belole egy nap. Megiscsak jobban kellene ertekelnem a hazinenimet.

Na, hat ezek tortentek velem 2009 februarjaban, a szokasos munka-edzes-olvasas– nem a mamam tenyleg nem orulne egy kazah ferjnek, kedves taxisofor ur - uramisten pentek, be kell vasarolni a hetvegi turazasra - on kivul. Ez utobbirol egy kulon bejegyzesben…