2009. április 13., hétfő

Uzbeg vizum beszerzese

Szoval, arrol van szo, ha az ember egy evre elmegy elni Kozep-azsiaba, a regi selyemut nagy varosainak megtekintese nelkul nem mehet haza. Es hat a legszebb varosok Uzbegisztanban vannak. Oda meg halando embereknek vizum kell. Egyenlore meg en is a halando emberek kategoriajaba tartozom.
Egy kicsit tartottam is a vizumproceduratol az elozetes informaciok alapjan, bar inkabb arra szamitottam, hogy szegeny otthonrol erkezo utitarsaimnak okoz majd sok fejfajast a legkozelebb Becsben beszerezheto uzbeg vizum. Aniko lelkes elokeszito munkajanak koszonhetoen azonban egy kimenetellel megusztak a dolgot, sot mi tobb, a rengeteg mail es telefon utan csaknem regi ismeroskent koszontottek oket.
Ami engem illet, elvileg nekem nagyon konnyu dolgom volt, hiszen Almatiban van uzbeg nagykovetseg, gyalog is 1 oran belul elerheto tavolsagban a hazamtol. Sot mi tobb, egy utazasi iroda meg meghivolevelet is kuldott, egyenesen a nagykovetsegre. (En ebbol osszesen egy otjegyu szamot (ugynevezett vizum igenylo szamot) kaptam meg, ezzel azonositva a meghivolevelet.) Szoval minden adott volt egy gyors es problemamentes vizumbeszerzeshez...

Elso latogatas.
Szoval elso alkalommal az volt a baj, hogy delelott mentem. Mert hat a telefonban csak azt kozoltek, hogy delelott 9-12 kozott es delutan 14:30-17 kozott vannak nyitva. Azt nem, hogy delelott nem lehet vizumot igenyelni. Csak delutan. Igazabol nem huztam fel magam, el voltam ajulva azon, hogy lehet ennyire lepukkant kornyeken a konzulatus (a nagykovetseg Asztanaban van), es maga a konzulatus hogy lehet ennyire lepukkant. Gondolom, igy jobban otthon erzik magukat, mert hat Uzbegisztan nem egy gazdag hely. A konzulatus maga ugy nez ki, hogy van egy orbode, kb 8-9 negyzetmeteres, abban van egy iszonyatosan regi faasztal egy fiokkal, egy darab faszek es egy fapad. Es vagy 5 or. A bode elotti 8 nm-es terulet meg hullampalaval le van fedve. Egyebkent meg hullampala keritessel korbe van veve egy terulet. Egyszoval borzalmas. No de ha mar ottvoltam, gondoltam biztosra megyek, es megkerdezem, mi kell pontosan a vizumhoz. Kisebb zavar tamadt, hogy nem tudok oroszul, de hamarosan elorangattak egy angolul egesz jol beszelo emberket, aki biztositott rola, hogy a vizum igenylo szam birtokaban csak az utlevelemre, egy igazolvanykepre es nemi dollarra van szuksegem.

Masodik latogatas
Szoval, kovetkezo het elejen egyik delutan visszaballagtam a nagykovetsegre, az osszes mult heten megadott dolgot magammal vive. A kovetseg 2:30-kor nyit, en haromra ertem oda. A kovetseg elott kisebb tomeg, ami mar jo jelnek szamitott, ezek szerint nyitva van. Bementem az orbodeba, mondtam, jottem vizumot csinaltatni. Mondtak, jo, akkor menjek ki, es ott a papirra iratkozzam fel. Kinn meg is talaltam a papirt, ami egy darab wc papir volt, tele nevvel. En voltam a 27. Fel 4 korul beszedtek a papirt. 4 orakkor bekopogtattam az orbodeba, hogy zuhog az eso, 10 fok van, es alapvetoen szejjelfagytam. Lehetne-e, hogy meghuzom magam itt benn a fapadon. Mondtak, hogy lehetne. Egy kicsit beszelgettunk, elmeseltek ki honnan jott, hany gyereket hagyott otthon, meg hogy milyen szep Uzbegisztan. 5 korul megerkezett a konzul (akinek 2:30-kor kellett volna elkezdenie a munkajat. Megertem, heti negyszer 2:30 es 5 kozott az irodaban lenni nagyon megterhelo lehet.) A konzul megerkezesekkor az orok riadtan kitereltek az orkunyhobol - gondolom tilos idegeneket oda beengedni. Kinn mar baratsagos hangulat volt, 3 ora varakozas utan ugyanis az ember vagy agresszivva valik, vagy beletorodik a helyzetebe es elkezd ismerkedni. Az itteni emberek altalaban ez utobbi verziot valasztjak. Szoval egy par afgan sraccal kezdtem el beszelgetni, egyikuk egesz jol beszelt angolul. Az afgan ferfiaknak igezoen gyonyoru melybarna szemuk van. Beszelgettunk Afganisztanrol, elmeseltek, mennyire gyonyoru hely, meg hogy most az eszaki resze teljesen biztonsagos, tehat feltetlenul latogassak el oda. Szoval most gondolkodom, lehet hogy megis Afganisztanon at megyek haza. 6 ora korul, amikor az otodik embert hivtak be (en a 27. voltam), elkezdtem izgulni, hogy aznap mar nem lesz vizumom, es egyebkent is edzesem van (amirol kezdtem mar lelekben lemondani). Szoval bementem megint az orkunyhoba, hogy kipuhatoljam, varhatoan mikor kerulok sorra. Mondtak sokara, de azert adjam oda nekik a vizumigenylo formanyomtatvanyt. Neztem rajuk hulyen, hogy mirol beszelnek. Mondtak, hogy a formanyomtatvanyrol, amit a neten lehet letolteni. De hat par napja voltam itt, mondom, es akkor semmi ilyesmirol nem volt szo. Hja, mondtak, ket napja valtozott meg az eljaras. Most mar kell formanyomtatvany. Puff neki. Kerek valaki onkentest, akit megverhetek.

Harmadik latogatas
Harmadik alkalommal mar nagyon fel voltam keszulve. Az osszes formanyomtatvanyt kitoltottem, amit talaltam, mindenrol fenymasolatot keszitettem, vittem konyvet es kisparnat a hosszu varakozassal toltendo orakra. Koran mentem, hogy a lista elejen legyek. Mar ketto elott odaertem. Senki nem volt. Gyanus. Ja, hogy a csutortok a kovetseg szunnapja. Juhej! Ugy dontottem, megerdemlek egy kavet a kedvenc helyemen... Utana elballagtam a Kirgiz konzulatusra, hogy feltegyek par kerdest. De ez mar egy masik tortenet...

Negyedik latogatas
Az ember (ket heten belul) negyedszerre mar barmelyik kocsmaba ugy megy, mint torzsvendeg. Na, en is valahogy igy erzem mar magam az uzbeg konzulatuson. A kornyeket peldaeul mar egyaltalan nem latom annyira sokkolonak. Konyv, kisparna nalam, felkeszulve a tobb oras varakozasra, jokedvuen, hogy megint itt lehetek. Tulajdonkeppen ugysincs semmi dolgom. Fel 3--kor feliratkozom a listara, 29. vagyok. Kedvesen megkerdem, mit gondolnak, mikor fogok bejutni. Mondtak, most van benn az elso ot, igy kb egy ora mulva. Engedelyt kerek, hogy addig elmehessek. Szivelyesen megadjak. Elsetalok a kedvenc kavezomba, olvasgatok, sehova nem sietek, ket ora mulva visszaerek. Kerdem, hol jarnak. Felvilagositanak, hogy a masodik 5 ember van benn. Fel 5. Hosszu lesz a mai nap. eppen csak leuolok olvasni, amikor egy srac a telefonban mellettem angolul kiborul a kovetseg munkatempojan. Ramosolygok, elkezdunk beszelgetni, hozzankcsapodik egy harmadik srac. Az elso amerikai, doktorijat csinalja, a modern iszlamrol, ennek kereteben evente uj helyre koltozik. A masik irani, uj-zelandon nott fel, doktorijat csinalja filozofia szakon, es ennek kereteben az elmult ot evben bejarta az egesz vilagot, 3 honapnal nem toltve tobbet egy orszagban. Rogton eldontom, megiscsak tovabbtanulok. Hat korul elugrunk a kozeli boltba par sorert meg egy kis ropogtatnivaloert. Het korul mar teljesen felszabadulva rohogunk, amikor megerkezik az irani baratja. A lany ket eve tanit itt egy iskolaban, kiderul, 50 meterre lakunk egymastol. 8-kor sorra kerulunk. 8:30-kor oromujongassal hagyjuk el az epuletet, vizummal a kezunkben. Persze ezen a heten megunnepeljuk majd kozosen, hogy ilyen sikeresek voltunk.


Szoval megvan a vizum. Kicsit sajnalom. Egesz jo program uzbeg nagykovetsegre jarni. Mindig erdekes emberekkel lehet ott talalkozni. Lehet, hogy jovoheten egyik delutan visszamegyek nosztalgiazni...

2009. április 8., szerda

Tadzsik groove

Kedves baratom 2003-as tadzsik utazasarol keszult videoelozetes.

Fenomenalis.

2009. április 7., kedd

Versenyek

Mult hetvegen is verseny volt, talaljatok ki, hol, igen, az Ili folyonal.
Most volt az elso ejszaka, amikor nem akartam megfagyni a satorban, ami persze azt jelenti, hogy nappal 25 fok felett van, es a turistak furdoruhaban napoznak a folyoparton. Ezzel egyutt a kornyek feherbol (hovirag) sargaba valtott, es valahogy igy nez ki:


A fodrasz utan megint teljesen ugy nezek ki, mint 7 eves koromban; rovid a hajam, iszonyatosan barna az arcom es a kezem es minden egyeb feher mar aprilic elsejere, tele vagyok kek-zold foltokkal es plezuros a terdem, es elso pillanatra mindenki fiunak nez. :) Rettentoen elvezem, nem is tudom, mire vesztegettem az elmult 20 evemet. :)

Aztan meg az alaptortenethez hozzatartozik, hogy az elmult idoszakban egy csomo rozsaszin cuccot kaptam ajandekba, amit rettentoen elvezek, mert itt mindenki fekete vagy tompa szinekbe jar, igy a rozsaszinben egesz egyedi vagyok. Tovabba ugy gondoltam, hogy a vilag vegen es sziklamaszashoz fel lehet venni egy csupa rozsaszin hacukat, jo buli lesz. Hat tenyleg az, de rajtam kivul mindenki komolyan vette, es most tomegevel erkeznek hozzam a rozsaszin cuccok, mit fogok veluk tenni?
A verseny elott mindig van egy kis bemelegites. Ez most vasarnap ugy nezett ki, hogy az edzom, reggel hetkor berontott a satorba, hogy Nora, indulunk futni. En meg meg almomban rantottam magamra a kabatot es cipot, es csak kb. a futas tizedik perceben ebredtem fel. Akkor erosen elkezdtem szitkozodni, hogy menjen a francba, megis hogy gondolja, a szemem meg csipas es meg pisilni sem pisiltem, de lathatolag ez ot nagyon jol szorakoztatta.
A masik tipikus bemelegites, amikor egy meredekebb sziklalejton felmegyunk labujhegyen, a kezeket szigoruan nem hasznalva.
Tehat nem igy. :)

Aztan megtekintjuk a versenypalyat, illetve ilyenkor a szervezok mindig be is mutatjak a gyakorlatot. A mostani kicsit nehezre sikeredett, a fiuk kevesebb mint fele tudta megcsinalni, a lanyoknak meg csak a harmada... A feladat is eleg osszetett volt, az egyik szakaszon (azon, ahol plafont kellett volna maszni) peldaul azt imitaltuk, hogy nincs kotel, csak falba vert kampok vannak 2 meterenkent, es magadat azokhoz biztositva kell oldalazni majd felmaszni a falon. Ehhez segedeszkozul meg ket letrat is adtak, amit cipelhettel fel magaddal odaig. :) Szoval a fal:


Ezek tenyleg komolyan gondoljak, hogy ott kell felmaszni???

Aztan az elso morajlasok utan a tomeg elcsendesul...
... es kenyelembe helyezi magat.Persze amikor valaki maszik, akkor mindig lentrol orult jo tanacsokkal latjuk el arra vonatkozoan, merre kellene mennie es mit kellene csinalnia. En is rettentoen ertekeltem, amikor oroszul magyaraztak nekem. Es alapvetoen nagyon elvezem, hogy senki sem ert magyarul, mert amikor a legnehezebb szakasz kozepen valaki jokedvuen felordibal, hogy Nora, hogy erzed magad, akkor mar az orosz szlegszokincsem sem eleg ahhoz, hogy kifejezzem erzelmeimet. :)
Szoval valahogy igy indul neki az ember a sziklafalnak, legalabb ket letraval.Aztan rovid ido utan elkezdi keresni, mit hova tett... Nyilvan egyebkent vegig biztositva vagyunk, tehat ha ugy alakulna, hogy leesnenk, akkor sem esunk le. Ez igazan megnyugtato erzes...
A plafon megmaszasa letrakkal.

Aztan leerve realizaltam, hogy iszonyatosan megrantottam a karom, igy most harom napra fel vagyok mentve a fekvotamaszozasbol. :)
Faradtan, de boldogan. :)

Na, es persze munka utan jott a jol megerdemelt jatek, persze het eveseknek megfeleoen es rozsaszin labdaval. :)
Ezt meg csak azert, mert szeretem ezt a kepet.


Jovo hetvegen megint verseny, megint Ili. Tudom-tudom. Orult nehez eletem van. :)

2009. április 2., csütörtök

Tizenegyedik - az elso tavaszi honap

A marcius a szokasosnal is gyorsabban elment, bar annyi minden tortent, hogy oldalakat tudnek rola irni...

Ugy tunik, a hegyeket vegleg elfelejtettuk, a nagy lavinaveszely miatt maximum a toveig megyunk, helyette sziklamaszas, sziklamaszas, sziklamaszas. No, nem mintha panaszkodnek...

Megvolt a Nok napja, a fiuk nagyon kitettek magukert. Krumplihamozastol kezdve hullahoppkarikazason at az eneklesig minden noi mivoltunkat teszteltek, majd leitattak minket. Mindezt a munkaheleyn delutan 2 es 6 kozott. :)

Iden pont negyszer unnepeltem az ujevet, mivel itt az osszes lehetseges naptar es szokas szerint unneplik azt (mondtam, hogy szeretnek unnepelni...). Ez utolso alkalom a napejegyenloseg napja, marcius 21. Bar a helyiek fel voltak haborodva, hogy mivel szombatrol vasarnapra esett az unnep, csak a hetfot adtak ki, a keddet es szerdat nem (sokaig ugy volt). Igy csak ket hosszu hetvege volt ebben a honapban...

Aztan egy kicsit beteg is voltam, meg a ho elejen. Az is nagyon erdekes volt, uj embereket hozott az eletembe. Az egyikuk egy koreai-orosz szarmazasu csontkovacs-gyogyito, aki elete nagy reszeben pakisztanban es uzbegisztanban elt, az elmult par evben telepedett le itt, vagy hat nyelven tud, de ezek egyike sem tartalmazza sem az angolt sem a magyart, igy elegge erdekes parbeszedeket folytattunk. Viszont orosz nyelvtudasom nagyban fejlodott a belso testreszek szavaival (maj, vese, sziv). Legalabbis azt hiszem, arrol beszeltunk. :) Szoval allitolag mar a halalomon voltam, de most ugy nez ki, a kovetkezo 2000 evet meg tulelem. :)

Aztan megkezdodott a versenyszezon is, ez egesz majus vegeig fog tartani. A versenyek nagyon valtozatosak; valamelyik tiszta sziklamaszas (idore), vannak osszetett versenyek, mint futas es szikalmaszas, vagy zsumarozas es sziklamaszas, es majusban lesz egy biciklizis-futas-sziklamaszas-evezes is. Igy hetkozben kemeny edzesek vannak, hetvegen meg nagy buli a versenyeken. Eleinte rettentoen tiltakoztam barmilyen verseny ellen, probaltam bevetni a magyarok nem vehetnek rajta reszt; lennek en a tancolo pom-pom lany; hulye vagy, fel sem birok maszni ezen a sziklafalon-t, es ehhez hasonlokat. De az edzoimet nem hatotta melyen meg...
Egyebkent nagy bulik a versenyek, rengeteg ember, a kulonbozo maszoklubokbol (itt mindenki valamilyen klub tagja), a nagy oregek a zsuritagok, es ugy altalaban nagyon jo a hangulat. A legelso versenyen rettentoen izgultam a sziklamaszason, mire a vezetonk kedvesen odajott es megnyugtatott, hogy nyugi Nora, itt a szikla, meg te, semmi es senki mas. Csak ti ketten. (Mindezt oroszul). Szoval en teljesen megnyugodtam, hogy nagyszeru, csak en es a szikla, es a vilagon sincs mas, amikor eldordult a startpisztoly, mire a klubom (20 ember), egyszerre kezdett el orditani, hogy hajra Nora, gyerunk, dolgozz, gyorsan! Meg szerencse, hogy itt senki nem erti a magyar beszedet, mert akkor ott felfele egy cifra beszedet levagtam a csak en meg a sziklarol. :) Persze a kaja ilyenkor sem maradhat el, azt a kavarodast, amikor kb 100 ember kinalgat mindent egymasnak...

Ennek megfeloen a treningek is atalakultak, a versenyekre edzunk. Tehat meg tobb futas, es utana falmaszas. Az azert most gyanus volt, hogy miert kellett azt gyakorolni, hogy felmaszol a fal kozepen, majd leereszkedsz 3 meterre a fold fele, ott elkapaszkodsz a maszofal egyik vegere, majd egy tarzanuvoltessel atlendulsz a masik vegebe, ott elkapod az egyik kapaszkodot, es onnan maszol tovabb. Allitolag lesz valami ilyesmi verseny is, meg nem latom, hogy a tarzanuvoltes, vagy a 20 meteres ugras a lenyeg.

Es ma megtalaltam az orszag legjobb fodrasznojet, vegre olyan hajam van, ami rovid, asszimetrikus es jol all. A francba, hogy mindjart megyek el...

Na, megyek lefekudni, mert az idei vilagbajnok hatodik biatlonos baratnom (Elena) a szomszed hazba koltozott, es holnap hajnalban megyunk futni. Azert meg az a kep nincs meg a fejemben, hogy hogy fogom utolerni. Szerencsere lonom nem kell. :)

2009. március 31., kedd

Tavaszi sziklamaszasok

Mar irtam egyszer (hoppa, ketszer...) az Ili folyorol es a mellette levo sziklarol, ahol 1000 eves sziklarajzok vannak (a legerdekesebb, amelyik Budhat abrazolja, hogy hova el nem jutott a tan...).
Szoval most nem irnam le megint az egesz sztorit, csak a keso oszi maszasokhoz kepesti kulonbsegeket. Es a legfobb kulonbseg a tarsasag. Keso oktoberben es kora novemberben ugyanis nagyon keves olyan elszallt ember volt, aki ugy gondolta, hetvegenkent maszni es satrazni kell menni, tehat joreszt Denisszel es Vadimmal mentunk. Sokszor mi voltunk az egyetlenek, akik kinn masztak. Az estek jokedvuen, de alapvetoen csendesen teltek, neha kijott estere par ember, de meg igy is.

Bezzeg most. A tel utan az egesz maszotarsadalom kinn nyuzsog, foleg, hogy a sztyeppen napkozben mar igen jo ido tud lenni. Annyi kotel log a falon, hogy megszamolni is keptelenseg, estenkent meg nagy buli van. Egy ideig probalkoztam az uj emberek nevet is megjegyezni, de aztan vegleg feladtam, mar azt is keverem, kit honnan kellene ismernem, nekik meg konnyu, mert csak egy oroszul mit sem tudo ember van az egesz tarsasagban, igy engem mindenki ismer. Ennek kifejezett elonyei is vannak, mindenki vegtelenul kedves velem, gyanakszom, a 'hatranyos helyzetem' miatt. Azert az orosztudasom nagyban fejlodik, az egyik igen kedves maszotarsam megjegyezte, 1 eves kislanya ugyanolyan szinten gagyaraszik mint en, azaz pa (papa), ma (mama), da (igen), ahhhhhhhhhhhhhhh! (ah, mit nem ertetek, mikor olyan egyertelmuen magyarazom????)

Na, de jojjenek a kepek.

Szoval napkozben sziklamaszasok, kifulladasig.
40+ meteres utak. :) A feher pottyok a tavalyi sziklamaszoverseny utvonalat jelolik.
Itt meg nem latszik a jo ido a ruhamzatomon, de csak azert, mert koran kezdtunk. :)Hat ez meg mi?Bamuldozas.Sokat javult a szolgaltatasi kor - peldaul mar van hivatalos WC is.Esti furdes. (Na jo, ez pont a kezmosasban merult ki - ugye ti sem gondoltatok komolyan, hogy 10 fokos vizben, marcius kozepen?)Ejszakai elet - tabortuzzel, vodkazassal, gitarral es orosz dalok eneklesevel. Meg ugy is elvezetes, ha az ember bojton van, es nem iszik. :)
Es ez a bejegyzes nem johetett volna letre, ha Szofi nem fenykepez lelkesen a hetvegen, mert en tul lusta voltam ahhoz, hogy elovegyem a gepem.

2009. március 24., kedd

Sivatagi show

Hat az egesz ugy kezdodott, hogy lelkesen olvasom Szandra blogjat. (A bloglistaban Portugal kaland cimen talaljatok meg. Vegtelen lehengerlo stilusban ir a vilag legfontosabb dolgairol - komolyan ne hagyjatok ki!) Szoval lelkesen olvastam a blogot, es maximalisan elkezdtem irigykedni erdobeli felfedezo kalandjan, amikor is sivatagi turara hivtak. Abban a masodpercben mondtam igent.

Szoval tegnap egy napos tura kereteben beneztunk egy kicsit a szomszedos sivatag elejebe... Mondhatnam ideje volt mar, igy a 11. honapban meg csak hegyeket meg kanyonokat lattam, sivatagot alig, pedig hat Kazahsztan nagy resze sivatag... A tarsasag is kulonleges volt, egy emberellenes, de ennek ellenere hihetetlen jo fej turatarsammal, valamint a papajava (Andrej) valamint a papaja kedvesevel voltunk negyesben. Andrej az egvilagon mindennel foglalkozott mar, regen vadasz volt, aztan allatorvossa valt, majd kovekkel kezdett el foglalkozni es evekig a sivatagban elt, majd ekszeresz lett, valamikor autoszerelo is volt, kozben honapokat toltott indiaban egy kolostorban meditalassal, es biztosan kihagytam most egy csomo mindent... A vilag egyik legnyugodtabb embere, akivel valaha talalkoztam.

A sivatagi tura reggel 7-kor kezdodott, ami kisse fajdalmas volt az elotte levo ket napos maszas kovetkezmenyekent. De megerte. Eszaknak indultunk a fouton, ami keresztbeszeli Kazahsztant - hat mit mondjak, foutnak nem neveznem... De betonozottnak betonozott volt. 9 korul megalltunk egy gyonyoru folyonal reggelizni. Meg rettento hideg volt, rajtam is hat reteg, felhok - jol esett a meleg tea. Es valami hihetetlen nyugi...



Reggeli utan megtalaltuk a sivatagot is. Alapvetoen haromfajta sivatagban jartunk; ko-, kevert-, es homoksivatagban. Mind a haromnak megvannak a jellegzetes allatai es novenyei. Rengeteg tulipant lattunk - meg csak a szara volt meg, allitolag 2-3 het mulva az egesz sivatag tele lesz tulipannal...

Kosivatag
A kosivatagnal nagyon nagy szerencsenk volt, mert talaltunk egy viszonylag frissen asott csatornat, ami a vegtelenbol jott es a masik iranyban a vegtelenbe tartott. Ami miatt erdekes volt, hogy egy csomo kovet kiforgattak, es mi megcsodalhattuk oket - tele voltak allat es novenylenyomatokkal. Andrej mondta, ha szepen le vannak csiszolva, kepkent ki lehet oket tenni.

Aztan Andrej bemutatta a kosivatag fontosabb novenyeit es hasznalhatosagukat is latvanyosan ecsetelte.


Kevert sivatag


Ahogy beertunk a kevert sivatagba, rettentoen elfaradtunk es egy fel oras szunyokalas mellett dontottunk. Ekkor mar del volt, a nap magasan jart, le is kerult egy-ket pullover. Az ebed utan nekiindultunk megkeresni a homoksivatagot - nem is olyan egyszeru, mint hinnetek. Az uton neha-neha egy-egy lepusztult hazba botlottunk, ami tavolrol teljesen lakatlannak tunt, de az egyikhez amikor odaertunk, eppen 4 kutya marcangolt szet egy tehenet, veres pofaval vicsorogtak rank, mikozben egy 14 eves kislany a kuszobon gugolva olvasott. Azota azon gondolkodom, hogy nem csak szellemet lattam-e...



Homoksivatag

Aztan vegre sikerult megtalalni a homoksivatagot is. Ekkora mar 25 fok felett volt a homerseklet, es elgondolkoztam rajta, vajon mi lehet itt juliusban... A homoksivatagban nagy celunk volt am ott: gyikot kerestunk. Ez nagyon mokas dolog am: keresel egy gyiknyomot, ami valahogy igy nez ki:

es aztan elkezded kovetni.

Neha nem olyan egyszeru am, mert tobb nyom osszetalalkozik, meg az sem teljesen egyertelmu, melyik iranyba ment a gyik (vagyis nekem nem az...). Aztan amikor veget er a nyom, illetve latsz egy pici godorfelet, akkor mint az orult elkezdesz asni. A gyik ugyanis a nap es a ragadozok elol a homokba assa magat. Jelentem, nem volt konnyu, de megfogtunk egy gyikot. Na jo, Andrej fogta meg.

A gyik nagyon vicces allat - ha baj van, halottnak tetteti magat. Ezt annyira jol csinalja, hogyha felemeled az egyik labat, akkor az ugy marad. Halalra rohogtunk magunkat, hogy milyen kifacsart testhelyzetben birja magat a gyik befagyasztani, es percekig kepes ugy maradni, miutan leteszed a foldre. En mar elkezdtem izgulni, hogy ez a gyik tenyleg halott, amikor egyszer csak egy hirtelen mozdulattal nekiiramodott, futott egy kort, visszaert kb pont ugyanoda, ahonnan elindult, majd hihetetlen gyors szexi fenekrazassal beasta magat a homokba.
A gyikprogram utan szabadprogram kovetkezett, mindenki elmerult valami orult fontos dologban, mint homokrajzolas, vagy fotozas. A fototemakat az alabbiak voltak:

Mar lemenoben volt a nap, amikor elindultunk haza. A pulloverek is gyorsan elokerultek... Este 10 volt, mire megerkeztunk. Egy elmenyekkel teli nap utan.